Szülessen bármilyen eredmény a szerencsi időközi választáson, az lényegében nem fogja befolyásolni a parlament működését – mondta Kiszelly Zoltán politológus. Szerinte a Jobbikból a párt balratolódása miatt kivált képviselők vagy Ritter Imre német kisebbségi képviselő szavazatával továbbra is biztosított a kormányzó pártok kétharmados többsége. Egy baloldali vereség esetén viszont ismét felerősödhetnek az ellenzékváltó hangok.
„A július 10-én tragikus motorbalesetben elhunyt Koncz Ferenc képviselői helyéért október 11-re kiírt választásnak igazán csak a baloldal számára van tétje, egy vereség esetén ugyanis ismét felerősödhetnek az ellenzékváltó hangok” – mondta a hirado.hu-nak Kiszelly Zoltán.
A politikai elemző szerint nem véletlenül kommunikálják, hogy a választás tétje a kétharmad lebontása, hiszen ezzel az őket szinte kizárólagosan összekötő kormányellenes retorikával próbálják a szivárványkoalíciót egyben tartani. „Inkább erről beszélnek, így addig se a DK és a Momentum közötti cicaharcról, illetve az ellenzéki pártok programja közötti ellentmondásokról megy a vita. Mindenáron győzni akarnak, mert akkor ezt a politikai munkát megspórolhatják” – mondta.
A szakértő úgy látja, hogy a választás tétje azért is jóval nagyobb az ellenzék számára, mert győzelem esetén önálló életre kel és gyakorlatilag megkérdőjelezhetetlenné válik az „összefogás”, és ennek minden józan ellenérvét a „szerencsi sikerrel” lehetne lesöpörni az asztalról.
„Ez a választók lenézése, hiszen az ellenzéki szavazók és az ország nyilvánossága tudni akarja, hogy milyen alternatívát kínál az ellenzék a kormánypolitikával szemben” – tette hozzá Kiszelly Zoltán.
„A »kétharmados kommunikáció« sikere azért is véleményes, mert a csak a Fidesz–KDNP-szavazatokkal meglévő minősített többségnek mára egyébként is csak szimbolikus jelentősége van” – mondta a politológus, és hozzátette, hogy a kormánypártok 2015 és 2018 között kétharmad nélkül is jól tudtak kormányozni, majd a szavazók a 2018-as választáson újabb kétharmadot adtak a negyedik Orbán-kormánynak.
A kétharmadot 2015-ben „lebontó” Kész Zoltán 2018-ban nem jutott mandátumhoz. Kiszelly szerint ebből is látszik, hogy a kétharmados kommunikációs panel 2015-ben – az internetadó idején – még működött, de a protestszavazók utána eltűntek, így Veszprém és Tapolca 2018-ban ismét kormánypárti képviselőt választott.
„Most sincsen protesthangulat. A magyar kormány példásan kezelte a koronavírus-járványt, a Fidesz–KDNP pártszövetség támogatása most éppen 52 százalék, ami azt jelenti, hogy a rezsicsökkentéshez és a migráció kérdésében elfoglalt állásponthoz hasonlóan most is számos bizonytalan vagy baloldali szavazó ért egyet a kormány intézkedéseivel” – mondta.
„De még a szerencsi mandátum elvitelével se menne sokra az ellenzék, hiszen a nemzetstratégiai kérdésekben a Jobbikból a balratolódás miatt kilépő független képviselők szavazataival is meglehet a kétharmad, és ott van még Ritter Imre német kisebbségi képviselő is, aki eddig legtöbbször a kormánytöbbséggel szavazott” – fogalmazott.
A kisebbségi pártok képviselői egyébként is általában a kormánypártokkal szavaznak. „Így volt ez a Monarchia idején, és így van ez ma is a szomszédos országokban, ahol a parlamentbe jutott etnikai pártok igyekszenek a kormánytöbbség — egyébként legmegbízhatóbb — részévé válni, hiszen úgy tudják a legtöbbet elérni, ha a kormányzó többséggel szavaznak. Pláne, ha ők jelentik a mérleg nyelvét” – mondta Kiszelly Zoltán.
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
- Hirdetés -