A feldolgozóiparban és az építőiparban különösen látványosan csökkent a foglalkoztatás, miközben egyre kevesebb a betöltetlen álláshely is. A 2027-re várt beruházási fordulat javíthat a helyzeten, addig azonban további kockázatok jelenhetnek meg, mely nem segít a munkaerőpiaci helyzeten.
A beruházások visszaesése már 2023 óta tart, így annak munkaerőpiaci következményei sem most kezdtek megjelenni – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Szerinte a második negyedéves beruházási adat azért volt különösen kellemetlen, mert a korábbi számok alapján már arra lehetett számítani, hogy a magyar gazdaság elérte a gödör alját, és lassan megindulhat a kilábalás. Ez azonban nem történt meg.
A közgazdász szerint a beruházások és a foglalkoztatás kapcsolata ráadásul nem egyirányú. Egy beruházás nem feltétlenül új dolgozók felvételét jelenti: a fejlesztések egy része éppen a hatékonyság javítását, az élőmunka kiváltását szolgálja. A jelenlegi helyzetben ugyanakkor már egy másik változás is megfigyelhető.
Egyre kevésbé jellemző az a vállalati magatartás, amely a 2020-as évek elején még meghatározó volt. A korábbi súlyos munkaerőhiány tapasztalatai miatt akkor a cégek sok esetben akkor is igyekeztek megtartani dolgozóikat, ha átmenetileg nem volt szükségük rájuk. Most a vállalati hírek és a munkaerőpiac feszességének csökkenése egyaránt arra utal, hogy a cégek már kevésbé tartják meg a feleslegessé váló munkaerőt.
Három ágazatban különösen látványos a visszaesés
A beruházások elmaradásának egyik legközvetlenebb vesztese az építőipar – hívta fel a figyelmet a Gránit Alapkezelő közgazdásza. Egy el nem induló építkezés azonnal kieső keresletet jelent az ágazatnak, ami az építőanyag-gyártásra is továbbgyűrűzik. A gépberuházások visszaesése szintén érintheti a gépgyártást, ennek hatása azonban Magyarországon kisebb lehet a magas importhányad miatt. A foglalkoztatási adatok alapján azonban nem az építőiparban történt a legnagyobb visszaesés.
Ha 2023 első félévéhez hasonlítjuk a jelenlegi helyzetet, a feldolgozóiparban 5 százalékkal csökkent az alkalmazottak létszáma.
Ez azért is fontos, mert a feldolgozóipar az egyik leginkább beruházásigényes ágazat, miközben erősen függ a külső kereslettől is – hangsúlyozta Regős. Az elmúlt években ráadásul jelentős állami támogatások segítették az ágazat beruházásait.
“Az ágazat gyakorlatilag függővé is vált ettől”
– fogalmazott a vezető közgazdász. A nagyvállalati fejlesztések ugyan teremtettek új állásokat, ezek egy részét azonban külföldi munkavállalók töltötték be, általánosságban viszont nem ez volt a jellemző.
A második legnagyobb létszámcsökkenést az építőipar szenvedte el, ahol 4,9 százalékkal lett kevesebb alkalmazott, míg a mezőgazdaságban 4,6 százalékos volt a visszaesés.
Utóbbi Regős szerint nem magyarázható kizárólag egy-egy rossz időjárású évvel. A kevés beruházás mellett az ágazat mélyebb problémáira is utal, hogy a foglalkoztatottak száma trendszerűen csökken.
Nem csak a nagy elbocsátásokat kell figyelni
A munkaerőpiac romlása nem feltétlenül olyan gyárbezárásokkal és tömeges leépítésekkel kezdődik, amelyek azonnal bekerülnek a hírekbe. A vállalatok ennél kevésbé látványosan is csökkenthetik létszámukat.
Erre példa a kölcsönzött munkaerő, amelyet éppen azért alkalmaznak a cégek, hogy rugalmasabban tudjanak reagálni a kereslet változására – emelte ki Regős Gábor. Ha kevesebb dolgozóra van szükség, ezt a létszámot komolyabb bejelentések nélkül is le lehet építeni. A probléma ugyanakkor két oldalról jelentkezik:
- nemcsak meglévő munkahelyek szűnhetnek meg,
- hanem új állások sem jönnek létre.
Ezt jelzi az üres álláshelyek arányának alakulása is. A mutató 2022 második negyedévében még 3 százalék volt, egy évvel később 2,4 százalékra csökkent, az idei második negyedévben pedig már csak 2,1 százalékot tett ki. Regős szerint további problémát jelent, hogy a meglévő üres álláshelyeket is sok esetben külföldi munkavállalókkal töltik be a vállalatok.
A 2027-es fordulat sem old meg mindent azonnal a munkaerőpiacon
Ha 2027-ben valóban fordulat következik be a beruházásokban, annak hatása ágazatonként eltérő sebességgel jelenhet meg a foglalkoztatásban. Az építőiparban különösen szoros a kapcsolat: ha több beruházás indul, gyorsan nőhet a munkaerő iránti kereslet is. A feldolgozóipar helyzete összetettebb. Itt nem kizárólag a beruházások hiánya okoz problémát, hanem
- a meglévő kapacitások alacsony kihasználtsága
- és a gyenge külső kereslet is.
Ha utóbbi érdemben javulna, akkor akár új beruházások nélkül is növekedhetne a munkaerőigény. Az ipari teljesítményt jelenleg éppen az elmúlt időszakban elkészült nagyberuházások segíthetik. A következő időszak szempontjából viszont Regős szerint az a probléma, hogy
ezek kifutását nem követte megfelelő mennyiségű új fejlesztés.
A tartós beruházási gyengeség ezért hosszabb távon is nyomot hagyhat a munkaerőpiacon. Aki elveszíti az állását, a jelenlegi gyengébb környezetben nehezebben találhat újat. Ez pedig növelheti annak esélyét, hogy külföldön keressen munkát, vagy akár hosszabb időre kikerüljön a munkaerőpiacról.
.
Forrás: Világgazdaság
- Hirdetés -