Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Elképesztő mértékben nőttek Magyarország költségvetésének bevételei az idei első félévben, különösen a második negyedévben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggel közzétett adataiból. A második negyedévben ráadásul olyan történt, amelyre legutóbb 2019-ben volt példa: negyedéves alapon többletet generált a költségvetés, mégpedig akkorát, amelyet legutóbb 8 éve tudott felmutatni a büdzsé. Sőt, 1999 óta ez a legjobb eredmény!
Magyarország köszöni, jól van
Úgy tűnik, hogy egyelőre hiába vízionáltak államcsődöt és összeomló költségvetést a baloldali megmondóemberek, egyelőre a büdzsé köszöni szépen, remekül van.
GDP-arányosan ugyanis 2,2 százalékos szufficit mutatkozott a kormányzati szektor egyenlegében, ez 480 milliárd forint többletet jelent, ami pedig az egész féléves eredményt szépen korrigálta, így a féléves hiány mindössze 310 milliárd forint volt, a GDP 0,7 százaléka.
2025 II. negyedévében 2024 azonos időszakához képest:
- A bevételek 1067 milliárd forinttal, 11,8 százalékkal nőttek.
- A kiadások 118 milliárd forinttal, 1,2 százalékkal emelkedtek.
- Az egyenleg 949 milliárd forinttal, GDP-arányosan 4,5 százalékponttal lett kedvezőbb az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Az első félévben az összbevétel 1713 forinttal, 10,1 százalékkal nőtt. A legnagyobb értékkel, 523 milliárd forinttal a termeléshez kapcsolódó adók bővültek. Az áfabevétel emelkedése 416 milliárd forint volt. A jövedelemadó-bevételek 475 milliárd forinttal, a társadalombiztosítási hozzájárulások 381 milliárd forinttal haladták meg az egy évvel korábbit. Az egyéb bevételek 333 milliárd forinttal növekedtek.
A bevételi soron tehát több tétel is jelentősen javult, nem csak egy dolog járult hozzá a bővüléshez.
A kiadásoknál elsősorban a kifizetett munkavállalói jövedelem nőtt, 435 milliárddal, a pénzbeni társadalmi juttatások 262, a folyó termelőfelhasználás 172, a bruttó állóeszköz-felhalmozás pedig 27 milliárddal nőtt. Ez jóval kisebb ütemű emelkedés, mint várni lehetett.
Kiemelendő, hogy a kamatkiadások 217 milliárd forinttal, 11,1 százalékkal csökkentek. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 203 milliárd forinttal, 5,4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.
A kormányzati szektor egyenlegének 4 negyedéves gördülő átlaga -3,4 százalékra javult ezzel,
ami szintén öt éve nem látott adat.
Az elemzőket is meglepte
Nem csoda, hogy erre az adatra még az elemzők is felkapták a fejüket. Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője szerint is rendkívül kedvező adatokról van szó. Kiemelte: 2019 óta nem volt ennél kedvezőbb a költségvetés.
Ugyanakkor – mint rámutatott – a második félévben jelentős hiánynövelő kormányzati intézkedések lépnek életbe, a családi adókedvezmény 50 százalékos emelése júliustól, a háromgyermekes édesanyák szja-mentessége októbertől egyaránt számottevően mérsékli a bevételeket, miközben a költségvetési szféra bérrendezései (pedagógusok, önkormányzati, kormányzati tisztviselők) a kiadási oldalon jelentkeznek plusz tételként, miközben a Demján Sándor Program elemei is egyre hangsúlyosabban jelennek meg.
„Ezek hatását is figyelembe véve arra számítunk, hogy idén az ESA-szemléletű hiánymutató éves szinten mérséklődhet a tavalyi évhez képest, a GDP 4,4 százalékán alakulhat. A családtámogatások bővítése januártól folytatódik, miközben az Otthon Start Program költségvetési hatása is 2026-ben jelentkezik, ezen hatásokat ugyanakkor ellensúlyozza, hogy mérséklődnek a kamatkiadások, miközben a gazdasági növekedés is várhatóan élénkül jövőre. Ezen hatásokat is figyelembe véve arra számítunk, hogy 2026-ban tovább csökken a GDP-arányos költségvetési hiány, 4 százalék közelébe, amely mellett az államadósság-ráta is mérséklődésnek indulhat” – összegezte.
Jöhet a kisebb hiány
Hasonló véleményen van Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is, aki szintén jelentős meglepetésről számolt be.
„Az adatot megelőzően a fő kérdés az volt, hogy a hiányt sikerült-e lejjebb faragni a tavalyi szinttől vagy az emelkedett. Ehhez képest, nem hogy a hiányt sikerült csökkenteni a tavalyi második negyedévet jellemző 2,3 százalékos szintről, de egy 2,2 százalékos többletet produkált a költségvetés” – mondta.
Vélekedése szerint
a mostani adat tehát egy kifejezetten szigorú költségvetési politikáról (és semmiképp sem fiskális alkoholizmusról) árulkodik. Kérdés persze, hogy ez az év második felében is így tud-e maradni közeledve a választásokhoz.
„Ez azért is fontos, mert a magyar kockázati megítélés szempontjából az egyik kulcstényező a költségvetési helyzet – bár a tavalyi hiány több régiós országnál (Lengyelország, Románia, Szlovákia) is kedvezőbb volt, de azértmég bőven van hova csökkenteni. Arra semmiképpen sem számítok, hogy az év egészében megmaradjon az első félév 0,7 százalékos hiánya, hiszen a IV. negyedik negyedév általában mindig magasabb hiányt hoz, de talán a mai adattal közelebb kerültünk ahhoz, hogy az éves hiány a tavalyihoz képest csökkenjen. Persze ehhez azért továbbra is kell a fegyelmezett fiskális politika” – tette hozzá.
- Hirdetés -