Óriási gyalogtúra a Rám-szakadékban, zsúfolt buszjáratok, tábortűz, és dézsafürdő. Ezek jellemezték a HSZC Szentesi Zsoldos Ferenc Technikum 12. G . osztályának kirándulását, melyről Gyergyai-Szabó Mariann osztályfőnök írt összegzést. Mutatjuk, milyen volt a túra!
„Június 12-én osztálykirándulásra indult a 12.g. Úticélként Dobogókőt jelöltük meg. Úgy terveztük, hogy többszöri átszállás után, dél előtt nem sokkal érünk a szállásra. A Pomázról induló busz azonban egyszer csak füstölni kezdett alattunk a kanyargós hegyi utakon. A zsúfolt menetrendszerinti járaton igyekeztünk megnyugtatni megrémült, alsó tagozatos útitársainkat. Ez nem is volt olyan egyszerű. Lekászálódtunk a buszról, tanakodtunk, hogy várjunk-e mentesítő járatra. Végül úgy döntöttünk, gyalog tesszük meg a szállásig a három kilométeres utat. Ragyogó napsütésben, bizakodva indultunk tovább a kövesúton, az első néhány száz méter után azonban alábbhagyott a lelkesedés. A méretes csomagok igencsak elhúzták a karunkat, a vállunkat, mire megérkeztünk a szállásra, és elfoglaltuk a jurtáinkat.
Némi pihenő és felfrissülés után a közeli Zsivány sziklákhoz tettünk egy két órás sétát. A vacsorára kapott paprikás krumpli – helyi nevén a dobogókői pörkölt – után a tábortűz köré gyűltünk, és szalonnát sütöttünk. A bátrabbak fürdődézsát béreltek, és ott pihenték ki az út fáradalmait. Amikor ránk sötétedett, éjszakai sétára indultunk. A közeli kilátóból a Duna menti települések fényei tűntek fel a sötétben.
Másnap szendviccsel és teával kezdtük a napot, majd Esztergomba buszoztunk, ahol átszálltunk a Dömösbe tartó járatra. Igaz, hogy egy megállóval hamarabb szálltunk le, mint kellett volna, de ez nem okozott problémát. A piros-sárga-kék turistajelzésen elindultunk a Rám-szakadékhoz. Több diák bakancslistáján is szerepelt ez a túra. Ők elszántan tették egymás után a lábukat a saras lépcsőfokokon, mások – komfortzónájukból kilépve – feszegették a határaikat. A Rám-szakadéktól gyalog indultunk vissza Dobogókőre. Leizzadva, elcsigázva küzdöttük le az utolsó kilométereket a hegyen. Szívesen tettünk volna hosszabb pihenőket, az idő azonban szorított minket, hogy le ne késsük a Pomázra induló buszt. Végül minden csatlakozást sikerült elérnünk. A kirándulás második napján összesen hét különböző járművön utaztunk. A Nyugati pályaudvarra érkezve a legközelebbi gyorsétterem felé vettük az irányt. A jó levegő és a kilenc kilométeres túra meghozta az étvágyunkat. Este fáradtan, de élményekkel gazdagodva értünk haza.
Az osztály ezúton is szeretné megköszönni Madácsy Ágota tanárnőnek a szervezésben és a lebonyolításban nyújtott segítségét!
Gyergyai-Szabó Mariann
osztályfőnök”
- Hirdetés -