A Magyar Népmese Napját a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére ünnepeljük meg 2005 óta. Céljuk az volt, hogy a népmesék fennmaradjanak és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozódhasson az új generációkra. A jeles ünnepnapnak Benedek Elek születésnapját, szeptember 30-át jelölték ki.
A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.
„Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább az eleinktől kapott, élethosszig érvényes, értékes, unokáink számára is feltétlenül megőrzendő, mesebeli kincseket!” (Részlet a Magyar Olvasástársaság 2005-ös felhívásából)
Kulturális és lelki örökségünk ápolása, továbbadása egészségünk záloga. Múltunkban gyökerező jelenünk a jövőnk legerősebb tartópillére. Állandóan jelenvaló, az egyes generációk értelmezésében újra feléledő és újjászülető népmeséink fényes példái az átörökítésnek, a túlélésnek. Bennük rejteznek kincseink és titkos erőink.
A mindig sikeresen küzdő mesehősök példáját követte Benedek Elek, aki egyszerre volt újságíró, író, szerkesztő, kiadó, művelődés- és oktatáspolitikus, országgyűlési képviselő, mesegyűjtő, mesemondó. Egyik legjelentősebb magyar mesegyűjtőként korának igényeire és lehetőségeire válaszul írásban rögzítette örökségünk egy részét. Gyűjtő és alkotó munkája példaképül szolgál a felelősségteljes nevelés és szellemi örökségünk ápolása terén.
A magyar mesevilág páratlan az egész világon. Európában nem ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyüvőt, hétfejű sárkányt. Nem ismerik még nyelvtani szinten sem, mert egészen egyszerűen nincs szavuk rá. A magyar népmese gazdagsága, sokfélesége egészen egyedülálló. Kifejeződik benne az igazságba vetett hit, a játékosság, a csoda öröme, a kaland szeretete, mindaz, ami az elbeszélésben gyönyörködtetni tudja az ismeretlen világokat ismerni áhító hallgatót.
A népmese lelkünk tápláléka, amely a súlyosabb ráébredéseknél a lelket csodákkal könnyíti, a nehézségeknél rejtett segítőket ad, és a mindennapok szigorára a határtalan szabadsággal felel. Szabadságunk van abban, hogy a mese szövetébe rejtező örökségünkből és táplálékunkból mennyit és mit látunk meg. Ha felülünk a népmese táltos lovára,
megmutatja, mit kell tennie a szerencséjét keresőnek, az elüldözöttnek és annak, aki valaminek híján van. A mesehősök figyelő szemmel és nyitott szívvel haladnak útjukon, akárcsak a rácsodálkozó és útját kereső gyermek. Ha így hallgatjuk a mesét, saját csodatevő segítőinket találjuk meg benne. A legapróbb mesehallgatók, a kamaszok, a szülők és nagyszülők számára mindennapi táplálék a mese, ugyanakkor pótolhatatlan és utánozhatatlan élményt adó utazás.
Térségünk több településén is megemlékeznek a Magyar Népmese Napjáról. Pénteken a Szentesi Gyermekkönyvtárban egész napos meseolvasásra és mesehallgatásra várják az érdeklődőket, szombaton Csongrádon a Művelődési Központ és Városi Galériában Király Kis Miklós című interaktív mesével várják a legkisebbeket és a meseszerető szülőket, Baranyi Ildikó mesemondó és Krisztián Róbert kobzos előadásában.
- Hirdetés -