A tojás önmagában is a termékenység szimbóluma, az idők kezdete óta. Kis mérete ellenére egy új élet hordozója. A húsvéti hagyománykör egyik legfontosabb eleme és étele is egyben. A tojások díszítése, nagyon korai időszakra nyúlik vissza. A jellegzetes piros szín, egyfajta védő erőt jelképezett. A tojások festése az egész világon elterjedt szokássá vált. A XIII. században találtak először írásos feljegyzést a tojások festéséről, de a tojás, mint szimbólum már a IV. században is szerepelt, mivel az egyház az áldásában részesítette. Az hogy a tojás miért vált húsvéti szimbólummá, sok elmélet létezik.
Az egyik logikus magyarázat, hogy a böjt idején a tojás is tiltott étel volt, így viszonylag nagy mennyiségben felhalmozódott ezen időszak alatt, majd ezt követően elajándékozták. A hímes tojás elnevezés is igen logikusnak mondható, mivel átvitt értelemben hímzett tojást jelent, amit a díszítés jelképez. A tojásfestés, mint népszokás Kelet-Európában volt nagyon népszerű és terjedt el. A jellegzetes piros szín elérésére számos lehetőséget találtak. Egyik ilyen a vöröshagyma héja, de kifőzték céklából, vöröskáposztából vagy piros magvas növényekből is a színezőanyagokat. A tojásokat száradás után leginkább zsiradékkal kenték be, hogy szép fényes legyen. Később már minták is kerültek a színezésre, amelyek a korral együtt folyamatosan változtak, de tájegységenként is eltérőek lehetnek. A díszítést kezdetben viasszal vitték fel, majd a festés után lekaparták, ez volt az írókázás.
A rámázás folyamán a tojás héját hosszanti vonalakkal több részre osztották, amelybe virágminták kerültek. A minták tekintetében az erdélyi Gyimesről számtalan változat származik, ahol nagypénteken már elkezdik a tojások díszítését és egy-egy tojásfestő asszony több száz tojást is készít húsvét alkalmával. A másik elterjedt technika a berzselés, amely egy levélrátétes díszítés. A tojásírás, hazánkban az egyik legnépszerűbb és legkedveltebb technika. A magyarok tekintetében az egyik legjellegzetesebb vonás, az osztókör, és a díszítőelemek ezekbe vagy a metszéspontokba kerülnek.
Mind ezek mellett számos díszítési technika létezik, bár nem mindegy, hogy főzzük vagy kifújjuk a tojást. Világszerte ünneplik a kereszténység legnagyobb ünnepét, de az adott hagyományoknak megfelelően, ami olykor igen meglepő lehet. Ennek ellenére a tojás számos országban központi szerepet kap húsvétkor, mint ajándék, Igen elterjedtek lettek a csokoládétojások, számos változatban. A húsvéti hagyományok, mint a locsolkodás veszített régi vonzerejéből, de a vendégvárás és a piros tojás továbbra a húsvét legfontosabb jellemzője maradt.
TG
- Hirdetés -