Vélemény

Orbán Viktor: Szamizdat 15.

Az Európai Bíróság ítéletével arra kötelezte Magyarországot, hogy ellentétben az Alaptörvény szabályaival engedje be azokat a migránsokat, akiket eddig a kerítés és a magyar határőrök feltartóztattak.

Határőreink nem engedték, hogy a migránsok belépjenek. Ha ezt jogellenesen megtették, nem maradhattak Magyarország területén. Menedékjog iránti kérelmük elbírálását Magyarországon kívül kellett kezdeményezniük.

A magyar kormány az Alkotmánybírósághoz fordult a kérdéssel: Mi a teendő?

Az Alkotmánybíróság három döntést hozott.

  1. Megerősítette, hogy a kormánynak alkotmányos identitásunkat meg kell védenie, akkor is, ha ez ellentétes az Európai Bíróság ítéletével.
  2. Kimondta, hogy amennyiben az Unió intézményei nem gyakorolják hatékonyan a megosztott hatásköröket, a magyar hatóságok gyakorolhatják azokat.
  3. Leszögezte, hogy a migráció és az emberi méltóság kapcsolata az őslakosok szempontjából is vizsgálandó.

Történelmi jelentőségű határozat.

Nem könnyű olvasmány. Középpontjában az ember és az emberi méltóság áll – úgy, ahogyan az Európában már csak elvétve látható.

Az emberi méltóság védelmében a nemzetközi bíróságok ugyanazt az utat járták be, mint a progresszív Európa társadalmai általában. Kiszakították az egyént természetes nemzeti, nyelvi, kulturális, családi és vallási közösségeiből. Tagadják, hogy az ilyen közösségekhez tartozás az önazonosság és így az emberi méltóság része. Tagadják, hogy ez alapjogi védelmet érdemel. Ma már csak egyének léteznek, akik tulajdonságok nélküli emberek: élhetnek bárhol, beszélhetnek bármilyen nyelven, imádkozhatnak bármilyen istenhez.

A hagyományos közösségek teljesen védtelenné váltak: nemcsak a politikai progresszió áll velük szemben, hanem a jog is. Ma az európaiaknak nincs joguk eldönteni, kivel kívánnak egy hazában élni – még akkor sem, ha a tömeges bevándorlás az egyéni identitásuk alapját jelentő hagyományos közösségek felbomlásához vezet. Végső soron, alapjogi értelemben ma az európaiaknak nincs joguk hazájukhoz, nyelvükhöz, kultúrájukhoz, családjukhoz és Istenükhöz.

Az Alkotmánybíróság határozata ezzel szemben foglal állást. A feje tetejéről a talpára állítja vissza az emberi jogok rendszerét. Ebben a megvilágításban érdemes olvasnunk mindazt, amit az Európai Unió hatásköreiről és Magyarország szuverenitásáról ír. A magyar államnak kötelessége megakadályozni az önazonosság jelentős sérelmét – akkor is, ha ez az Európai Bíróság döntése, vagy az uniós hatáskörgyakorlás hiányosságai miatt következik be. Az nem fordulhat elő, hogy a Magyarországon élők hagyományos társadalmi környezete demokratikus felhatalmazás és állami ellenőrzés nélkül változzon meg.

Haza csak ott van, hol jog is van. Az Alkotmánybíróság szerint pedig a magyaroknak joguk van saját hazájukhoz.

- Hirdetés -

Hasonló bejegyzések

Rétvári Bence: Karácsony Gergely elmondta, hogy szerinte belefér az, ha valaki belepisil a szenteltvíztartóba

cs3_admin

Hámori Tamás: “Zöld Megállapodás”

tk_arpad

Moderari: Barbár erőszak …

cs3_admin

Kötter Tamás: Most a fogyatékkal élőkbe szállt bele Márki-Zay Péter

cs3_admin

Szabados Ádám: Imádkozzunk a kanadai keresztényekért!

cs3_admin

Bujdosó Tamás: Megújul a Kurca part

cs3_admin

Hámori Tamás: Valóság

cs3_admin

Moderari: Fedák Sári

cs3_admin

Moderari: Kiáltsunk Farkast!

cs3_admin

Honlapunk megfelelő működéséhez „sütiknek” nevezett adatfájlokat (angolul: cookie) kell elhelyeznünk számítógépén, Ön bármikor módosíthatja ezeket a beállításokat a böngészőjében. Elfogadom Olvasd tovább