Karácsonykor talán egy kicsit megfeledkezünk problémáinkról. Azok is eszünkbe jutnak, akikkel nem találkozunk nap mint nap, és már nincsenek közöttünk. Akik netalán megbántottak bennünket azokra is tudunk kedvesen nézni, kimondatlanul is kívánva nekik boldog ünnepeket. Adakozunk a nehéz sorban- és egyedül élőknek.
Világszerte segélykoncertek, összefogás az újságok hasábjain és az internetes oldalakon. Akiken emberek sorsa múlik, azoknak az ünnepi beszédei a szívünkig hatolnak és ilyenkor talán el is hisszük, hogy értünk vannak. De az ünnepnapok elmúltával már minden olyan lesz, mint előtte: haragosainkra ismét rossz szemmel nézünk, és a segítségért nyúló kezet ellökjük. Az ünnepi beszédek üres szavakká fakulnak. Egy évet kell várni újra a karácsonykor megtapasztalható nem mindennapi érzésre. Pedig nagyon sok hétköznap is lehetne karácsony ott, ahol a legfontosabb: lélekben.Tegyünk érte, hogy így legyen, ezért segítsünk környezetünkön, embertársainkon, mert mindenki segíthet valakinek, ha igazán akar.
Segítsünk hát ahogy arra lehetőségünk adódik! Segítsünk élelemmel, tüzelővel, meleg ruhával, munkával, jó szóval….szívünk melegével!
Kormányos Lajos
- Hirdetés -