Vélemény

Oláh Dániel: Így hagyta le a magyar családok jövedelme a szlovák és a román családokét

Óriási lemaradásban voltak a magyar családok az ezredfordulón számos más országhoz képest. Míg 2000-ben egy portugál négy fős átlagos család jövedelme vásárlóerő-paritáson 82,8 százalékkal volt magasabb a magyarnál, a különbség mára eltűnt, de 2010 után a szlovák családokat már előzik is a magyarok, Románia pedig tíz év alatt semmit sem dolgozott le a magyar jövedelmektől való leszakadásból.

Ötödével kevesebbet ér a román fizetés

A GfK nemzetközi piackutató intézet „arra az eredményre jutott, hogy a román fővárosban átlagosan mintegy 10,4 ezer euró körül alakul az egy főre jutó vásárlóerő egy évben, miközben Budapesten ugyanez valamivel több, mint 9,2 ezer euró” emlékeztet a Világgazdaság. Csakhogy a lap korábbi Eurostat-adatok alapján most hangsúlyozta, hogy „az Eurostat hivatalos adatai szerint a vásárlóerő-paritáson számított magyarországi bruttó átlagkereset (13 824 euró) a V4-ek közül Lengyelországot és Csehországot követően a harmadik helyen állt 2018-ban”. A magyar bruttó átlagbérben hazánk a szlovák és a román béreket is előzi.

„Ha a nettó átlagkeresetek szintje adja az összehasonlítás alapját, akkor az látszik, hogy vásárlóerő-paritáson mérve Magyarország Romániát mintegy 20 százalékkal előzi meg” – oszlatják el a tévhitet, hogy a román bérek többet érnének a magyarnál. Helyesen teszik hozzá, hogy „Romániában 2018-tól kezdődően a munkáltatói adókat és járulékokat is beszámítják a bruttó kereset fogalmába, ami nagyban torzítja a kiindulási adatokat. A gyakorlatban mindez ugyanis csupán annyit jelent, hogy a román bruttó minimálbér emelkedésének egy jelentős részét az adótartam növelése teszi ki”. A román béradatok részben tehát belpolitikai, politikai kommunikációs célokat szolgálnak.

Nő a fizetés, de nincs angol WC

„A legfrissebb rendelkezésre álló Eurostat-adat, a 2017-es szerint a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az az évi GDP 109,3 százalékán állt, ez 4,9 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban, ezzel szemben a román háztartások mutatója 49,1 százalék volt. Azaz a hazai háztartások nettó pénzügyi vagyona mintegy 142 százalékkal magasabb a románokénál”mutatott rá Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

Azt is bemutatta, hogy a jólétet nagy hiba lenne leszűkíteni a bérre. „Az életminőséget az épített és a társadalmi infrastruktúra is befolyásolja, így a közutak, vasutak sűrűsége, a széles sávú és mobilhálózatok lefedettsége, a háztartások összkomfortjának, berendezettségének szintje, amelyek hazánkban lényegesen meghaladják a romániai színvonalat. Sokat elmond az utóbbiról, hogy egy Eurostat-felmérés szerint 2018-ban a román háztartások 29,7 százalékában, ezzel szemben a magyar háztartások 3,9 százalékában volt kerti illemhely,

Az eredeti, teljes cikket itt olvashatja el.

- Hirdetés -

Hasonló bejegyzések

Jakubász Tamás: Ezen múlik minden

tk_arpad

Veszprémy László Bernát: Nincsen két jobboldali erő

cs3_admin

Pongrátz András: Nem élhetünk más nemzet elvárásai szerint

cs3_admin

Apáti Bence: A kulturális élet totális kisajátítása

cs3_admin

Kölnei Lívia: Kedves abortuszpárti ismerőseim! Ma még nektek áll a zászló.

cs3_admin

Tamáska Péter: Szovjet vérnyomok

tk_arpad

Németh Szilárd: Végre!

cs3_admin

Csibra Tibor: A nagy fideszes G.I.G.A.L.O.P.Á.S.

tk_arpad

Bencsik Gábor: Hihetetlen történet

tk_arpad

Honlapunk megfelelő működéséhez „sütiknek” nevezett adatfájlokat (angolul: cookie) kell elhelyeznünk számítógépén, Ön bármikor módosíthatja ezeket a beállításokat a böngészőjében. Elfogadom Olvasd tovább