„Én nem politizálok”, mondta barátságosan egy hölgy, miközben
aláírásokat gyűjtöttünk kis csapatommal. „Pedig a politika fontos”,
mosolyogtam vissza rá. „Nem jó ez így se, úgy se, még a gyerekeim is
külföldön dolgoznak”, tette hozzá, most már kissé elkomorodva.
„Elmentek, mert itt Szentesen nem lehet megélni, Londonban legalább jó a
fizetés.”
„Na mégiscsak politizálni tetszik”, nevettem fel. „Pont
azért jöttem, hogy egy ilyen beszélgetést folytassak és az a célom, hogy
a fiatalok visszajöjjenek, vagy, ami még jobb el se menjenek innen. Ha
lenne pár nagy cég, akik versenyképes fizetést adnak, akkor nyilván nem
keltek volna útra.” „Lehet”, mondta bizonytalanul. Na, ha már csak
elkezdtük a beszélgetést, akkor megemlítettem, hogy ha több vállalkozás
lesz Szentesen, akkor több iparűzési adó folyik majd be és abból már
sokkal jobban gazdálkodhat majd a város. Politikai ellenfeleink is az
iparra építenek (helyesen is teszik), ám ők inkább a kis és
középvállalkozókra támaszkodnának. O.K., nem ördögtől való, hiszen
kisebb városokban inkább ők vannak jelen, ám a munkahely teremtés és az
adó az nagyobb vállalatoktól fog befolyni. Ahogy már írtam, láttam
Komáromban, Győrben és Hatvanban, hogy a nagy cégek nemcsak sok embert
foglalkoztatnak és sok adót fizetnek be, hanem a verseny rányomja
bélyegét a bérekre is. Sok helyen a betanított munkások is megkeresik a
havi 300.000 nettót. Ha nálunk Szentesen is ez lesz, akkor az hatalmas
győzelem lesz minden helyi polgár számára. Teljesen nem tudtam meggyőzni
az aranyos hölgyet a kertkapuban, de láttam, hogy elgondolkodott és az
már jó.
„Én nem politizálok” mondta a csinos szőke nő, két pici
gyermekkel a piacon. „Kár”, feleltem, „hiszen pont önnek, mint
családosnak nagyon fontos a politika. A babaváró program, a CSOK, a
GYES, amit most a nagyszülők is igénybe vehetnek, az autótámogatás…”
Hátat fordított és elment a két tipegő csöppséggel. Ezek az előnyök
pedig, mind-mind politika és gondolom csak igénybe veszi őket (azzal
pedig már ő is politizál).
„Mi nem politizálunk”, mondta a
standunknál egy család. Papa, mama és két jó arc iskoláskorú srác
voltak. „Pedig sok dologról beszélgethetnénk. Ott van az ingyenes
tankönyv, a vizsgadíj visszatérítése, sikeres nyelvvizsga esetében, a
„Határtalanul!” program, amelynek keretében a diákokat ingyen elviszik
Erdélybe, Kárpátaljára, a Felvidékre és Szerbia magyarok lakta
városaiba, ott vannak az Erzsébet-táborok, két hét nyelvtanulás
külföldön a kormány számlájára,…” Nem érdekelte őket a politika, de a
srácok miatt remélem, hogy élnek ezekkel a lehetőségekkel.
Politika
nélkül nincs változás. Én mindig azt mondom, aki nem él a szavazati
lehetőségével, nem keresi fel a képviselőjét a gondjaival az utána ne is
sírjon, ha valami nem jó, hiszen lehet, hogy pont az ő beadványa
változtathatott volna az ügyön. Minden, ami történik a városunkban,
munkahelyünkön, családunkban az mind függő a politikától. A politika
pedig egy eszköz is, amit bárki használhat, aki változást szeretne.
– Hirdetés –