Vasárnap szentelik föl az 1600 lakosú Csongrád megyei település, Derekegyház új római katolikus templomát, az ünnepi szentmisét Kiss-Rigó László megyés püspök celebrálja.
A Szentes és Orosháza között fekvő község a régészeti leletek tanúsága szerint már az Árpád-korban egyházas falu volt. A település a tatárjárás pusztítása után néhány évtizeddel újra benépesült, majd a 16. század második felében a török három alkalommal is feldúlta, ennek következtében teljesen megsemmisült. A pusztává vált területet Károlyi Sándor 1722-ben megvásárolta, majd Károlyi Antal az 1760-as években uradalmi központtá fejlesztette.
A Károlyi-család barokk-copf stílusban épült kastélyának melléképületében, az eredetileg nagykonyhának szánt teret alakították át ideiglenesen kápolnává. Derekegyház római katolikus híveinek, az új templom megépítéséig ez volt a temploma.
A Szentháromság-templom alapkövének szentelésére, az Árpád-kori kápolna lerombolását követő 777. évben, 2018-ban kerülhetett sor. A templom tervezője Váncza László, Ferenczy Kinga és Ránki Soma építészek voltak, az 160 millió forintos beruházás kivitelezését az Építészmester Zrt. végezte.
Az új templom a kastély előtti park ligetes kertjében, a falut átszelő országútról nyíló téren épült fel. A csarnokterű főhajó – a teljes szélességben illeszkedő, félköríves záródású apszisával – az ókeresztény templomok liturgikus tereinek alapelrendezését követi. A főhajóhoz észak felől csatlakozó oldalhajóban helyezték el a keresztelőkutat, a templomtér kereszttengelyének végpontjában. A gyóntatófülke a harangtorony alatt, a kórusra felvezető lépcső mellett kapott helyet. A templomtér belső berendezését egyedi tervezésű, egységes formavilágú, erdeifenyőből készített liturgikus tárgyak és bútorok alkotják.
Az oldalhajó nyugati végébe kimozdított harangtorony a főhomlokzat síkjához illeszkedve karakteres sziluettet rajzol az aszimmetrikus tömegű templomnak. Az összefogott szerkezetű, nagyméretű nyílászárók, súlyponti helyeken világítják be a szakrális teret, kevés helyen megbontva ezzel a tömör falazatokat. A zsindellyel fedett, fehérre festett templom, külső jegyeiben a magyar szakrális építészet hagyományaiból merít, de a végső forma, az építészeti részletképzés már a 21. század első évtizedeinek jellegzetességeit mutatja.
A Szeged-Csanádi Egyházmegyében több templomot emeletek a közelmúltban, így Nagylakon, Békéssámsonban, Tarhoson és hamarosan befejeződik az építkezés Pusztaszeren is.
MTI
– Hirdetés –