A Tisza-frakció döntése értelmében a politikus képviselő maradhat, az élő környezetért felelős bizottság alelnöki pozíciójáról ugyanakkor le kell mondania.
“A Tisza-frakció mai ülésén az etikai bizottság javaslatára úgy döntött, hogy Kaprinyák Tibor távozik az élő környezetért felelős bizottságból. Arról, hogy a képviselő melyik bizottság tagja lesz a jövőben, később születik döntés” – írta Facebook oldalán Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője.
Mint ismert, nemrég etikai vizsgálat indul Kaprinyák Tibor afrikai vadászfotói miatt, a tiszás képviselő pedig eljárás lezárásáig nem vett részt a parlament munkájában. A Tisza Párt frakciója a múlt héten hallgatta meg Kaprinyák Tibort az afrikai vadászfotói nyomán kirobbant botrány kapcsán.
Kaprinyák a Tisza országos listájáról jutott be az Országgyűlésbe az április 12-i választáson, a párt korábbi belső előválasztásán alulmaradt a nyíradonyi központú választókerület későbbi győztesével, Csák Lászlóval szemben. Az erdőmérnök és vadgazdálkodási szakember korábban a Nyírerdő Zrt.-nél is dolgozott, a parlamentben pedig az élő környezetért felelős bizottság alelnöke lett. Most azonban bizottsági munkáját nem folytatja, miután nyilvánosságra kerültek az afrikai vadászatán készült, lelőtt állatokkal pózoló fotói.
Az ügyben Gajdos László élő környezetért felelős miniszter is próbált magyarázatot adni a történtekreoktóber 4-i Facebook-bejegyzésében, amelyben arról írt, hogy több ezer megkeresést kapott a felvételek miatt.
“Az állatokkal szembeni minden erőszakot, ahogy az eddigi életemben, most is elítélem. A vadászat továbbra is a lehető legtávolabb áll a lelkemtől. Nem tudnék a szemébe nézni, majd elvenni az életét. Ez a személyes meggyőződésem, és ez soha nem fog változni” – fogalmazott. Magyar Péter pedig október 6-án jelentette be, hogy kezdeményezi Kaprinyák ügyének megtárgyalását a frakció és az elnökség előtt. Mint írta, egyértelművé akarják tenni, mi elfogadható a közösségükben, és mi nem.
A parlamenti munka nem függeszthető fel pártdöntéssel
Bujdosó Andrea mostani közlését több sajtóorgánum a képviselő parlamenti munkavégzésének felfüggesztéseként értelmezte, a frakcióvezető megfogalmazásából azonban ez nem következik egyértelműen – mutatott rá Herczeg Sándor a szabad képviselői mandátum elvére hivatkozva. Az Alaptörvény 4. cikkének első bekezdése ugyanis rögzíti,
„Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.”
A képviselő parlamenti jogosultságai tehát a választáson megszerzett mandátumához kapcsolódnak. A frakciófegyelem és a közös politikai álláspont kialakítása része a parlament működésének, ezek azonban nem vezethetnek a képviselő alkotmányos jogállásának önkényes korlátozásához.
Az Országgyűlésről szóló törvény nemcsak jogként, hanem kötelességként is meghatározza a parlamenti részvételt. A képviselőnek jelen kell lennie a plenáris üléseken, valamint azoknak a bizottságoknak az ülésein, amelyeknek tagja.
Vagyis egy párton belüli etikai vizsgálat önmagában nem függesztheti fel ezt a kötelezettséget. A frakció folytathat belső etikai eljárást, alkalmazhat fegyelmi intézkedéseket, kezdeményezheti a képviselő visszahívását bizottsági tisztségéből, vagy akár ki is zárhatja soraiból. A kizárás azonban nem jelenti a parlamenti mandátum elvesztését, az érintett akár független képviselőként is folytathatja munkáját. Herczeg ezért azt tartja tisztázandónak, milyen jogcímen maradt távol Kaprinyák az elmúlt heti plenáris munkától. Ha ugyanis önként döntött így, az nem formális eltiltás, de részvételi kötelezettsége továbbra is fennáll, ám amennyiben a frakció kötelező döntése akadályozza a munkáját, felmerül a képviselőcsoport hatáskörének túllépése.
A frakcióvezető igazolhatja a hiányzást
Az ügy kapcsán az a kérdés is felmerül, hogy ki igazolja Kaprinyák múlt heti parlamenti távolmaradását? A házszabály alapján, ha egy frakciótag az adott hónap napirendjében feltüntetett, szavazatszámláló géppel lebonyolított szavazások több mint egynegyedén nem vesz részt, a hiányzás igazolásáról a képviselőcsoport vezetője dönt, és erről tájékoztatja a házelnököt. A házelnök ugyanakkor elutasíthatja az igazolást, ekkor a távolmaradás igazolatlannak minősül. Így
ha Kaprinyákot valóban a frakció kötelezte távolmaradásra, előállhat az a helyzet, hogy ugyanannak a képviselőcsoportnak a vezetője igazolja a hiányzását, amelynek döntése miatt nem vesz részt a munkában.
- Hirdetés -