Szeptember 30-a különleges helyet foglal el Csongrád történetében. 1848-ban ezen a napon érkezett a városba Kossuth Lajos, akinek toborzó beszéde nyomán számos csongrádi érezte úgy, hogy fegyverrel is segíti a magyar szabadság ügyét. A jeles évfordulóról idén is megemlékezett a város, a hagyományos koszorúzás mellett pedig egy különleges történeti esemény is várta az érdeklődőket.
A Kossuth Szövetség, Csongrád Város Önkormányzata és a Tari László Múzeum közös rendezvényének a Régi Galéria tárgyalóterme adott otthont. A programon a Kossuth Szövetség vezetősége és tagjai, több iskola diákjai, valamint érdeklődő csongrádiak vettek részt.
Az esemény középpontjában kilenc, a Tari László Múzeum gyűjteményében féltve őrzött Kossuth-levél állt. A történeti dokumentumokról Kovács Sándor, a múzeum történész-muzeológusa tartott előadást, amely nemcsak a levelek tartalmát, hanem azt a politikai és társadalmi korszakot is bemutatta, amelyben ezek az írások megszülettek.
A levelek története ugyanis szorosan összefonódik Csongrád egyik fontos, reformkori törekvésével: az örökváltság ügyével. A város a gróf Károlyi Istvánnal megvalósítandó megváltás érdekében Kossuth Lajost bízta meg érdekei képviseletével. A későbbi levelezés ennek a folyamatnak állít emléket.
Az előadás során a hallgatóság megismerhette a korszak politikai hátterét is. Szó esett többek között az akkorra már egyre inkább a fejlődés akadályává váló ősiség törvényéről, a rendi országgyűlés működéséről, a reformkor politikai irányzatairól, valamint Kossuth reformokért folytatott küzdelméről és a Pesti Hírlap főszerkesztőjeként végzett munkájáról.
A kilenc levélből kirajzolódik, milyen komoly erőfeszítéseket tettek a csongrádiak azért, hogy megvalósulhasson az örökváltság. A városnak ugyanis jelentős anyagi forrásra volt szüksége, ezért Kossuth közbenjárásával egy angol–francia tőkéscsoport képviselőjénél is megpróbáltak kölcsönt szerezni. Az akkori összeg nagyságát jól érzékeltette az előadás. 1845-ben egymillió forint olyan jelentős vagyonnak számított, amelynek mai értékét nehéz egyetlen számmal visszaadni.
A nemzetközi hátterű kölcsön ügye azonban végül nem járt sikerrel. A Helytartótanács Budán jogi kifogásokat emelt a gróf és a város között már szentesített egyezséggel szemben, így a csongrádiak terve újabb akadályba ütközött. Ezt követően a Magyar Kereskedelmi Társaságnál próbálkoztak, majd 1846-ban ideiglenes megoldásként a város egy évre haszonbérbe vette a megváltani kívánt területeket.
A levelek története így tulajdonképpen egy hosszú küzdelem dokumentuma, amely megmutatja, hogyan próbált egy város a saját lehetőségeit kihasználva változtatni helyzetén, és milyen akadályokkal kellett szembenéznie a reformkorban.
Bár a csongrádiak minden erőfeszítése és anyagi áldozatvállalása ellenére az örökváltság terve ebben a formában nem valósult meg, a történelem végül mégis más utat jelölt ki. Az 1848-as forradalom után megszülető áprilisi törvények kimondták az úrbéri szolgáltatások megszüntetését és a kötelező örökváltságot.
A Tari László Múzeum kilenc Kossuth-levele ezért nem csupán régi, több mint másfél évszázados dokumentum. Egy olyan korszak kézzelfogható emlékei, amelyben Csongrád lakói saját sorsuk alakításáért küzdöttek, és amelynek eseményei néhány év alatt alapjaiban változtatták meg az ország és a város életét.
Szeptember 30-án így nemcsak Kossuth csongrádi látogatására emlékezhetünk, hanem arra is, hogy a város történetének egy fontos fejezete milyen szorosan kapcsolódik a reformkor nagy változásaihoz.
- Hirdetés -