Soha nem látott havi hiánnyal zárt augusztusban az államháztartás központi alrendszere, a 2311 milliárd forintos deficittel együtt nyolc hónap alatt 5169 milliárd forintra emelkedett a pénzforgalmi hiány, ez az eredeti éves hiánycél több mint 122 százaléka. A kormány jelezte: az augusztusi adatot erősen torzítja egy egyszeri uniós előfinanszírozási tétel, az ehhez kapcsolódó bevételek várhatóan december érkeznek meg. Ha mégsem így lesz, az államnak hosszabb ideig kell finanszíroznia a most keletkezett hatalmas lyukat.
A Magyar Nemzet cikke szerint minden eddiginél nagyobb, 2311 milliárd forintos havi hiánnyal zárt augusztusban az államháztartás központi alrendszere. Ezzel nyolc hónap alatt 5169 milliárd forintra nőtt a pénzforgalmi deficit, ami már az eredeti éves hiánycél több mint 122 százaléka. A rekordot a kormány magyarázata szerint elsősorban egy egyszeri, 2187 milliárd forintos uniós előfinanszírozási tétel okozta.
Soha nem volt még ekkora havi deficit
Az augusztusi hiány történelmi rekord: egyetlen hónap alatt még soha nem keletkezett ekkora deficit a magyar költségvetésben. Hasonlóan magas értékeket legutóbb a koronavírus-járvány idején láthattunk: 2020 decemberében 2250 milliárd volt a hiány. Idén februárban pedig 2139 milliárd forintos havi hiány alakult ki. Utóbbi hónapot jelentősen megterhelte a 13. havi nyugdíj 579 milliárd forintos kifizetése és a 14. havi nyugdíj egyheti, 145 milliárdos részlete – írja a Világgazdaság.
A Pénzügyminisztérium szerint az augusztusi adatot erősen torzítja az RRF-programok előfinanszírozása. Ez önmagában 2187 milliárd forinttal növelte a kiadásokat, így az egyszeri tételt kiszűrve mindössze 124 milliárd forintos havi hiány adódik. A tárca szerint az RRF-programokhoz kapcsolódó bevételek várhatóan decemberben futnak be, ezért az augusztusi és a későbbi havi egyenlegek értékelésekor ezeket az egyszeri tételeket érdemes figyelmen kívül hagyni.
Már előre jelezték a rekordot
Az idei költségvetés eredetileg 4219 milliárd forintos pénzforgalmi hiánnyal számolt, ám ezt később 5445 milliárdra, majd a Tisza-kormány által augusztus végén benyújtott pótköltségvetésben 7230 milliárd forintra emelték. A hiány célját akkor 7,5 százalékra módosították.
A héthavi halmozott deficit július végén még 2858 milliárd forint volt, ráadásul a hónapot 524 milliárd forintos többlettel zárta a központi alrendszer. A kiugró szufficit mögött azonban két egyszeri technikai tétel állt: mintegy 300 milliárd forintnyi, korábban kifizetett tanárbéremelést uniós bevételként számoltak el, emellett 200 milliárd forint érkezett az Európai Beruházási Banktól.
Már ekkor jelezték, hogy a júliusi többlet nem tartós folyamat eredménye, és augusztusban jelentős visszarendeződés következik. Kármán András előre 2200 milliárd forint körüli augusztusi hiányt valószínűsített, a Pénzügyminisztérium pedig arra figyelmeztetett, hogy az RRF-hez kapcsolódó tételek a következő hónapokban is jelentős kilengéseket okozhatnak. – Az augusztusi költségvetési hiány várhatóan kiugróan magas lesz – mondta Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán.
A költségvetést emellett az idei szociális intézkedések is terhelik: az iskolakezdési támogatás és a vényköteles gyógyszerek áfamentessége együttesen mintegy 63 milliárd forintos többletkiadást jelent.
Az államadósság is emelkedhet
A következő hónapok kulcskérdése ezért az lesz, hogy mikor érkeznek meg az augusztusban előfinanszírozott uniós programokhoz kapcsolódó bevételek. Ha decemberben valóban befolynak a források, az év végi pénzforgalmi deficit jelentősen átalakulhat. Ha azonban csúsznak, az államnak hosszabb ideig kell finanszíroznia a most keletkezett hatalmas lyukat.
A magasabb hiány az államadósságra is nyomást gyakorol. A módosított költségvetés szerint a GDP-arányos államadósság a tavaly év végi 74,6 százalékról 77,5 százalékra emelkedhet 2026 végére.
- Hirdetés -