A húsvét mindenki számára mást jelent: van, akinek a hit mélységét, másnak a családi vidámságot vagy a rég nem látott barátok ölelését. Sándorfalván jártunk, hogy kiderítsük, hogyan fér meg egymás mellett a hagyományőrzés és a modern családi játék.
A hit és a játék ereje
Bodorné Jutka néni számára az ünnep alapja a keresztény értékrend. Ahogy meséli, náluk a húsvét elsősorban a feltámadásról szól, és büszke arra, hogy családjával a mai napig hűen tartják a vallási hagyományokat. Azonban az ünnep komolysága mellett bőven jut hely a gyermeki kacajnak is.
„A gyerekeknek és az unokáknak természetesen a húsvéti nyúl a főszereplő, izgatottan kutatnak a csokitojások után” – mondja mosolyogva Jutka néni.
De náluk a „nyuszizás” nem csak a legkisebbek kiváltsága. A családban a felnőttek is gyerekké válnak egy rövid időre: közösen készítenek fészkeket, amelyekbe ajándékokat rejtenek, majd az egész rokonság együtt indul a keresésükre. Ez a közös játék az, ami igazán élővé teszi számukra az ünnepet.
.
Több mint egy ünnepi vacsora
A fiatalabb korosztály képviseletében Tóth Attila, a Sándorfalvi Ifjúsági Egyesület elnöke fejtette ki, miért várja minden évben a tavaszi ünnepet. Számára a húsvét a nagy találkozások és az őszinte kapcsolódások ideje.
„Leginkább azért szeretem a húsvétot, mert azokkal a rokonokkal, barátokkal, akikkel keveset találkozunk, ilyenkor találkozunk” – mondja Attila.
Bár a húsvéti sonka és kalács illata mindenkit az asztalhoz vonz, az egyesületi vezető szerint a lényeg nem a tányérokon van. „Nem is az étel a kedvenc részem, hanem a beszélgetések, és hogy a nagy család együtt tud lenni. Mindenki elmeséli, mi történt velük az elmúlt egy évben” – tette hozzá Attila, rávilágítva, hogy a rohanó hétköznapok után ilyenkor jut végre idő a valódi figyelemre.
Legyen szó vallásos áhítatról, kertben elrejtett ajándékokról vagy éjszakába nyúló beszélgetésekről, a sándorfalvi példák jól mutatják: a húsvét valódi lényege a közösségben és az egymásra figyelésben rejlik.
- Hirdetés -