Újra egyértelművé vált az Európai unió hibás energiapolitikája az iráni háború kitörése után. Az EU szinte minden fosszilis tüzelőanyagát importból szerzi be, ami miatt sebezhetővé válik a geopolitikai konfliktusokkal szemben, főleg úgy, hogy a racionalitásokat nélkülözve leválasztotta magát a szárazföldön, olcsón elérhető orosz olajról és gázról. Az elmúlt napok fejleményei egyértelműen rávilágítottak: az EU képtelen energiaszuverenitását biztosítani.
Európa a közel-keleti konfliktus miatti energiaárak emelkedésére készül, ami nagyobb nyomást gyakorolna az Európai Unió egyébként is küszködő gazdaságaira, főként a németre. Ez egyben feltárja ismét a közösség külföldi fosszilis tüzelőanyagoktól való szinte teljes függőségét. Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni szombati támadása meglehetősen gyorsan tükröződött az olaj árában és a benzinkutaknál kapható benzinárban is. Európa szerte emelkedtek szinte azonnal az üzemanyagárak. Mindez annak ellenére történt, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) a hétvégi ülés után bejelentette, hogy növeli a termelést, ami elvileg egyensúlyba hozná a helyzetet.
Az olaj ára négy éve nem látott mértékben emelkedett az elmúlt napokban, miután a tartályhajó-forgalom szinte teljesen leállt a Hormuzi-szoroson keresztül, és egy nagy szaúd-arábiai finomító is leállt. Vagyis a közel-keleti konfliktus eszkalálódása veszélyezteti a világ egyik ellátását. A Brent határidős árai körülbelül 8%-kal emelkedtek, miután korábban átlépték a hordónkénti 80 dollárt, míg a dízel határidős árai – a globális gazdaság motorja – egy ponton több mint ötödével ugrottak meg.
Olajár: meghatározó lesz a háború hossza
A jelenlegi helyzetben továbbra is nehéz pontos becslést adni az áremelkedésről és annak időtartamáról. A brent típusú olajárak valószínűbb, hogy hordónként 70–80 dollár között fognak mozogni, mint az, hogy 100 dollár felett. Egyes elemzők azonban akár 120 dolláros hordónkénti árat is jósoltak. Látni kell, hogy amennyiben az olaj ára néhány napnál tovább magas marad, úgy az megjelenik majd erőteljesebben is a benzinkutaknál is, és hosszabb távon az erősebb hatással lesz a fogyasztói magatartásra is.
„Alapforgatókönyvünk szerint a Brent olaj ára legalább a következő héten 80-90 dollár/hordó között fog mozogni” – közölték a Citigroup Inc. elemzői. A Morgan Stanley eközben a második negyedéves Brent olajárakra vonatkozó előrejelzését hordónként 80 dollárra emelte 62,50 dollárról. Amennyiben a Hormuzi-szoroson áthaladó tankerhajó-forgalom nem áll helyre gyorsan, az olaj ára meghaladhatja a hordónkénti 100 dollárt a Wood Mackenzie globális kutató- és tanácsadó csoport szerint.
Az Európai Unió combon lőtte saját magát
Elvileg Európát nem kellene különösen érintse a Hormuzi-szoros lezárása, mert a közel-keleti források első sorban India, Kína és Japán igényeit szolgálták ki. Ugyanakkor az árak emelkedése az árutőzsdéken mindenhol kifejtik a hatásukat. Sőt, a korábban az orosz olajról amerikai nyomásra leválni készülő India a hírek szerint intenzív tárgyalásokba kezdett Oroszországgal arról, miként szerezhetik meg a szabad forrásokat mielőbb. Vagyis elindult egy vadászat az elérhető készletekért. Az Uniónak közben lényegében semmi baja nem lenne most, ha nem vált volna le az orosz olajól és gázról. Noha az Európai Bizottság szóvivője tegnap lazán figyelmen kívül hagyva a brutális áremelkedéseket kijelentette, hogy uniós szinten au iráni háború nem okoz majd ellátási gondokat a helyzet ennél árnyaltabb. Már csak azt figyelembe véve is, hogy az német cégek az elmúlt időszakban ezer szám jelentettek csődöt a magas energiaárakra hivatkozva. Mi lesz most, ha eddig drágának ítélték a gáz, villany és üzemanyagárakat? Mert a gázárak is az egekbe szöktek tegnap. Az energiaárak ugrásszerű emelkedése – ha továbbra is fennáll – ráadásul azzal a kockázattal jár, hogy világszerte fokozza az inflációs nyomást. Ez tovább bonyolítja a központi bankok helyzetét is, emelkedhetnek az alapkamatok, ami drágíthatja a hiteleket, ez pedig újra egy nagyon negatív spirálba tolhatja az érintett gazdaságokat.
Robbanásszerű gázáremelkedés
Katar tegnap leállította a cseppfolyósított földgáz termelését a világ legnagyobb exportlétesítményében, miután iráni dróntámadás érte, ami több mint 50 százalékkal megdobta az európai gázárakat és megrengette a globális energiapiacokat. Az európai gázpiaci határidős árfolyamok közel négy éve nem látott mértékben emelkedtek. Itt is egyértelművé vált, hiába, hogy az ázsiai országok vásárolják a Közel-Keletről szállított LNG nagy részét, bármilyen zavar növeli az alternatív ellátási láncokért folytatott versenyt – ami világszerte, beleértve Európát is, felhajtja az árakat. Ráadásul Izrael szombaton elrendelte egyes gáztermelő kapacitások, köztük a legnagyobb Leviathan gázmező ideiglenes bezárását. Ez arra késztette a fő importőr Egyiptomot, hogy további LNG-szállítmányokat keressen.
Európa különösen ki van téve a helyzetnek. Miközben a kontinens a tél végéhez közeledik, és a gázfogyasztás lassul, az üzemanyagkészletek szokatlanul alacsonyak. A régiónak nagy mennyiségű LNG-t kell importálnia idén nyáron, hogy a következő fűtési szezon előtt feltöltse a készleteit, és „a kereskedők számára a következő kulcsfontosságú kérdés az lesz, hogy meddig marad zárva a szoros” – mondta Tom Marzec-Manser, a Wood Mackenzie Ltd. európai gáz- és LNG-igazgatója.
A Goldman Sachs Group Inc. szerint a Hormuzon keresztüli szállítás egy hónapos leállása az európai gázárak több mint kétszeresére emelkedését okozhatja .Ez nyilvánvalóan jelentős sokkot jelentene a gazdaság számára.
Európa boldog együgyűsége
Az elmúlt években az energiabiztonságból is ideológiai kérdést fabrikáló Európai uniós politikusok most vakarhatják a fejüket. Az orosz gáz és olaj ugyanis kéznyújtásnyira lenne, de elvágták magukat tőle. Sőt, Magyarországot is erre akarják kényszeríteni. Mint ismert, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ennek érdekében szövetkezett Brüsszellel és Magyar Péterrel, a Tisz Párt elnökével. Elzárták a Barátság kőolajvezetéket, amivel káoszt és magasabb benzin- és rezsiárakat akartak kikényszeríteni a választások előtt Magyarországon. Magyar Péter egyszer sem ítélte el a vezeték elleni támadást, a nemzetközi sajtó szerint is folyamatos kapcsolatban áll az ukránokkal, és megalapozott információk jelentek meg arról is, hogy Münchenben az olajblokád kezdete előtt megállapodott az ukránokkal ezekről a lépésekről.
Ezzel Kijev, Brüsszel és a Tisza párt veszélyeztetik a magyar energiabiztonságot és a magyar családok megélhetését – mutatott rá több alkalommal is Orbán Viktor miniszterelnök. Közben a Közel-Keleten kitört a háború, ami miatt egész Európában megnőtt a terrorveszély, blokkolva vannak a tengeri energiaszállítások, ami miatt meredeken emelkednek az olaj és gázárak.
A magyar kormány szerint, ilyen helyzetben különösen súlyos és elfogadhatatlan az, hogy Magyar Péter és pártja az ukránokkal összejátszva továbbra is a Barátság kőolajvezeték zárva tartása és az orosz energia kivezetése mellett áll ki.
Nem hiába követeli Orbán Viktor és szlovák kollégája, Robert Fico, hogy engedjenek be Ukrajnába Szlovákiával közös vizsgálóbizottságot, indítsák újra a vezetéken a szállítást és hagyjanak fel az orosz energiáról való leváláskövetelésével.
Az aktuális helyzet igen jól mutatja, hogy miközben brent olaj ára jelenleg 80 dollár körül mozog, az orosz olajé nem éri el a hatvan dollárt sem. Nem kérdés, hogy ha az uniós politikusok racionálisan döntenének és nem ideológiák alapján melyik mellett döntenének.
- Hirdetés -