Az impexektől az erőfölényes globális olajipari óriáson át a BlackRockig és a kockázati tőkealapok érdekeiig: szép kis karrier Kapitány Istváné, megtestesítve mindent, aminek nem szabad újra visszatérnie – írja a Tisza Párt legújabb igazolásáról az energiajogász.
“VIHARBAN ISMERNI MEG A KAPITÁNYT
Ahogy megszokhatták, nem igazán foglalkozom pártpolitikai meg személyes(kedő) kérdésekkel. Így, bár több szemérmetlen csúsztatása volt, sosem mentem neki Holoda Attilának, a globalista média által futtatott – valódi! – szakembernek. Nem foglalkoztam azzal sem, amikor megjelent az oldalamon a teljesen ismeretlen, izgága és még csak nem is szakértő Keresztes Attila nevű fickó, tiszás energetikai kiszemelt, aki a látványos médiafuttatás mellett itt az oldalamon akart figyelmet és lájkokat szerezni. Most viszont van valaki, aki mellett nem tudok elmenni észrevétel nélkül: ez Kapitány István, a Tisza ma bejelentett energetikai tótumfaktuma – a jövőre nézve nyilvánvaló kormányzati ambícióval.
Mivel semmilyen állami, politikai, intézeti vállapom, pozícióm, megbízásom sincs, így lehetek teljesen őszinte és elfogulatlan. Most is azt teszem, Kapitány István kapcsán: és ha valakit nem szeretnék a hazám energiapolitikája közelében látni, az egy ilyen figura. Tizenöt év volt kirángatni a szektort a szorításukból. Az impexektől az erőfölényes globális olajipari óriáson át a BlackRockig és a kockázati tőkealapok érdekeiig: szép kis karrier Kapitány Istváné, megtestesítve mindent, aminek nem szabad újra visszatérnie. Kezdjük az elején.
Az impexek az ország szétrablását és eladósítását végző külkereskedelmi vállalatok voltak a szovjet megszállás alatti Magyarországon a meggazdagodni vágyó befolyásos kommunisták körül szerveződve. A trükkjük annyi volt, hogy kihasználva a politikai hatalmukat és kapcsolataikat, a magyar állam és egyes külföldi cégek közé ékelődtek, és megvámolták a forgalmat. Ötezer éves “tudomány” ez, aki ebben csodálnivaló gazdasági leleményességet lát, ott azért merülnek fel kérdések. Az impexek maguk a megtestesült liberálikapitalista-kommunista egymásra találás, ahol a kommunista párt jogszabállyal megvonta a termelő vállalatok külkereskedelmi jogát, és egyszerűen ingyen, ellentételezés nélkül odaadta ezeknek a hamis tekintetű, ám a pénzt nagyon is szerető legbefolyásosabb, illetve rokon elvtársaknak, akikkel szemben a nyereségesség sem volt elvárás, ellenben a magyar állam kontójára bőven tehettek kötelezettségvállalásokat és költhették a pénzét.
Az Interag is egy impexes bűnöző társaság volt, mely Gerő László körül szerveződött. Gerőnek már a szülei (!) is a Szovjetunióban élő kommunista emigránsok voltak, ő maga az erőszakoló szovjet katonák tolmácsaként kezdte, politikai tisztként szándékos gázolástól emberrablásig minden aljasságot elkövetett, majd impexesként lényegében bármit megtehetett. “Lopok, csalok, hazudok” mondta saját magáról az Interag alapítója egy interjúban. Bár elképesztő panamákba, megbukott ügyletekbe keveredett, a megszállt Magyarország pártállami vezetése szemet hunyt az elképesztő szabadrablás felett, amit az Interag művelt.
Több ezer kétes ügylet során felfoghatatlan pénzeket, már akkor milliárdokat lopott el az Interag, ami elsősorban a Shell magyarországi szálláscsinálója volt. A legnagyobb húzásuk, hogy súlyosan mérgező szereket, a dieldrin és az aldrin nevű, a Shell által gyártott, ám a nyugaton addigra betiltott vegyi anyagokat rovarirtó szerekként vásároltatták meg a magyar állammal, hatalmas pénzeket rakva el ezért a Shelltől. A DDT néven forgalomba került gyilkos szer éveken át mérgezte a magyar földet és terményeket, valószínűleg ott van mindannyiunk csontjaiban.
Kapitány is innen, az Interag nevű impexből jön. Innen aztán – milyen meglepő – éppen abba a Shell-be vezetett az útja, ami az Interaggal közös lopási-pénzfolyatási projekt volt a magyar álam milliárdos kárára. Ezt nevezik most tiszás kommentelők “páratlan piaci karriernek” meg “bizonyított szakértő tehetségnek”. Aham. Kapitány végül 2024 áprilisáig volt a Shell globális alelnöke, ahol összesen 37 évet dolgozott.
Nade hagyjuk is hátra az impexes időket. Mi a Shell? Mindaz, ami az olajipar legrosszabb arcát jelenti. Multinacionális túlerő, ami erőfölényből tárgyal kormányokkal, aszimmetrikus ügyletei vannak kiszolgáltatott dél-amerikai, délkelet-ázsiai államokkal. Offshore-struktúrákon és adóparadicsomokon keresztül tünteti el a bevételei nagyrészét, miközben a greenwashing egyik legszemérmetlenebb játékosa. Hollandiában és az Egyesült Királyságban vesztes perek tömegei adtak igazat a megnyomorított helyi közösségeknek, míg a tipikus harmadik világbeli példát jelentő Niger-delta ügyben több ezer olajszivárgás, ivóvízszennyezés, a termőföldek tönkretétele kísérte a céget, a vonatkozó ENSZ-jelentés szerint 30 évig is eltarthat a károk helyreállítása, miközben a Shellt katonai erőszak közvetett támogatásával is összefüggésbe hozták.
A Shell-hez mint a greenwashing-ot folytató erőfölényes globális konszernhez, ehhez az erőszakos kizsákmányoló olajvállalathoz igen sötét üzelmek és zavaros lobbitevékenységek kapcsolódnak világszerte. Nem veletlen, hiszen nagyobb befolyása van, mint sok államnak. A Shell Magyarországon azért lobbizott, hogy hazánk olcsó orosz gáz helyett minél több LNG-t vegyen aranyáron. Igen, Kapitány István idején.
Mellékesen jegyzem meg, hogy a Shell a legnagyobb ipari szennyezők egyike. Érdekes, akik itt klímaharcolnak a világ károsanyag-kibocsátásának alig 0,1%-áért felelős Magyarországon, valahogy az ilyen Shell-félékről mindig megfeledkeznek, aminek a károsanyag-kibocsátása az egész országunk harmincszorosa! Hol vannak ilyenkor a hvg- meg lakmusz cikkek?
A Shell azonban már rég maga is csak eszköz. A Shell tíz legnagyobb részvényeséből öt a BlackRock és a Vanguard tőkealapjaihoz tartozik. Na megérkeztünk. Azok a tőkealapok, amelyek a világ nagyrészét behálózták gazdaságilag és nyugati féltekét már politikailag is irányítják (Merz, Macron, Scholz, Starmer), immár hazánkban is embereket ejtőernyőznek a politikába. Attól tartok ez történik Kapitány Istvánnal. Miután megérkezett a Metától Dávid Dóra, a brüsszeli intézményektől meg Gerzsenyi Gabriella és Kollár Kinga, a nemzetközi erők immár nagyobb fokozatra kapcsoltak: ím itt a Shell-BlackRock embere is. Az az embere, aki a korábbi csalások, erőfölény és kizsákmányolás (impexek, Interag, Shell) és a jelenlegi erőfölény és kizsákmányolás (Shell BlackRock Vanguard) folytonosságát is megtestesíti.
Nagyon-nagyon sok munka volt abban, hogy hazánk az eltékozolt energiaszektorát visszaszerezze, a közérdeket szabályozói eszközökkel érvényesítse, ezeket meg is védje a rendkívüli nyomással szemben, és valódi, magabíró, szuverén energiaiparunk és energiapolitikánk lehessen. Akit érdemelnek a részletei, az Akadémiai Kiadónál még kapható az erről szóló könyvem A magyar energiaszektor tanulságai címmel. Hát, ez forog kockán, mindaz, amit rendkívül sok erőfeszítés árán, másfél évtized alatt elértünk. Az energiaszuverenitás is szuverenitás. A nemzetközi rablótőke pedig újra bejelentkezett hazánkra, méghozzá a legszemérmetlenebb módon ugyanúgy és ugyanazokkal, ahogy és akikkel már egyszer megtette ezt. Impexektől a Shellen át a BlackRockig: Sauron szeme ismét hazánkra fordult.
Vihar közeleg, és viharban ismerni meg a kapitányt. Ám ez a Kapitány maga a vihar.”
- Hirdetés -