A kormányfő beszéde volt a szombati Háborúellenes Gyűlés középpontjában. A békepárti rendezvénysorozat Miskolcra érkezett, ahol ismét hazánk biztonsága, a béke ügye és a háborúval szembeni határozott kiállás állt a fókuszban.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy ők ki akarnak maradni a háborúból, de a Tisza Párt és a DK nem. Ha a jelenlegi kormánypártok nyerik a választást, akkor marad a béke, ha ők nyerik a választást, akkor jön a háború – jelentette ki.
Ők az európai háborús uszító pártszövetséghez tartoznak, ők az európai háborúpárt magyar lerakata, a Tisza Párt európai főnöke, Manfred Weber az első számú európai háborús uszító – jelentette ki.
Ha itt Brüsszel-párti kormány lesz, akkor beletolnak bennünket a háborúba és abba a gazdaságpolitikába, ami a háborút finanszírozza.
Az egy hadigazdaság, és akkor az összes tervre, a minimálbéremelésre, a saját otthonra, a kétgyermekes nők adómentességére, a családi adókedvezmény megduplázására “keresztet vethetünk” – fogalmazott.
A következő ciklusban egymilliós átlagfizetést, 400 ezres minimálbért, a 14. havi nyugdíj teljes kifizetését, új agrárgazdaságot, teljes energiafüggetlenséget és a mesterséges intelligencia lehetőségeinek magyar életbe való beépítését akarja elérni a kormányoldal, az a nagy terv, hogy a magyarok legyenek nagyok, legyenek gazdagok és legyenek minél erősebbek
– sorolta.
Orbán Viktor azt mondta: nem azért jött a politikába, hogy miniszterelnök legyen, “ez csak úgy történt”.
“Nem mondom, hogy ártatlan vagyok benne, hiába is mondanám aligha hinnék el, de én azért jöttem a politikába, mert nagy dolgokat akartam csinálni, illetve nagy dolgokban akartam részt venni, hogy melyik sorban, első, második, harmadik, az egy másik kérdés” – fogalmazott a kormányfő a miskolci sportcsarnokban tartott gyűlés hallgatóságából érkezett kérdésre, hogy a háború árnyékában lehetnek-e még nagy tervei a Fidesznek.
A miniszterelnök hangsúlyozta: azért alakítottak ellenzéki diákköröket a nyolcvanas évek közepén, mert nagy dolgokat akartak véghez vinni.
“KGST vége, Varsói szerződés ki, szovjetek el, kommunisták el, régi magyar szellem vissza, nemzeti érzés föl, papjainknak legyen tere, hogy evangelizáljanak, mert ránk férne, ugye ezek voltak a nagy tervek ott.”
– fogalmazott.
Hozzátette: az volt a tervük, hogy megváltoztassák azt a történelmi hibát, hogy Magyarország sorsát és pályáját az első világháború elvesztése után az ellenségei jelölték ki, úgy húzták meg a határokat, úgy igazították a nemzetközi politikát, hogy a magyarok mindig kicsik és szegények legyenek.
“Én azért vagyok a politikában, hogy ezt megváltoztassuk. És a magyarok legyenek nagyok, legyenek gazdagok és legyenek minél erősebbek. Ez a nagy terv.” – mondta.
A kormányfő ugyanakkor arra is figyelmeztetett: minden nagyívű jövőbeli terv és cél előfeltétele, hogy ki kell maradni a háborúból, a “pénzünket nem szabad odaadni az ukránoknak“, meg kell őrizni a teljes foglalkoztatást és a családalapú társadalmat.
Orbán Viktor értékelése szerint napi veszély, hogy Magyarországot belekényszerítik, belesodorják egy háborúba. Arra figyelmeztetett: ez nem egy elméleti lehetőség, ami messze van, hanem olyan dolog, ami minden nap “kopogtat az ajtón”, és neki “minden nap ezt az ajtót kézzel-lábbal bezárva kell” tartania.
“Megőrizni a családalapú társadalmat, a munkaalapú gazdaságot, nem odaadni a pénzt az ukránoknak és nem menni háborúba. Ha ez megvan, akkor beszélhetünk nagy tervekről”
– mondta.
A konkrét tervekről szólva közölte: a következő ciklusban azt szeretnék, hogy a jelenlegi 700 ezer forintról egymillió forintra emelkedjen az átlagbér, a mintegy 310-320 ezer forintos minimálbért pedig 400 ezer forintra akarják növelni.
Hozzátette: emellett végig akarják vinni a 14. havi nyugdíjat, aminek első heti részét most adják oda a nyugdíjasoknak.
Hangsúlyozta: a nyugdíjasok az aktívak közé tartoznak, nem eltartottak, nem teherként jelenek meg, nem alamizsnát kapnak, hanem ledolgozták az életüket az országért, és a nyugdíjuk a munkájuk következménye.
Közölte azt is: új agrárgazdaságot akarnak építeni. Kifejtette: az EU 80 százalékos felső korlátot húz a tagállamoknak a saját gazdáik támogatására, azonban Magyarország még ennyit sem tudott adni az elmúlt időszakban, mert más fejlesztéseket előrébb soroltak. De két éve megindította a kormány az új agrárpolitikát, és a maximumot adja oda a gazdáknak és az élelmiszeriparnak – tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint ennek 2-3 éven belül “fantasztikus eredményei lesznek”. Abból indulunk ki, hogy abból kell megélni, amihez értünk. Ehhez biztosan értünk – jegyezte meg.
A kormányfő elérendő célok közé sorolta Magyarország teljes energiafüggetlenségét, amelyet a nukleáris- és a napenergia fejlesztésével valósítanának meg.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarországtól az első és a második világháborút követően mindent elvettek, ami energiaként szolgálhatna. Ez az ország abból van, amit megörökölt az őseitől, meg amit izomból, meg agyból hozzá tudott tenni. Ez egy munkából fölépített és munkából működő ország – hangsúlyozta.
Közölte: meghosszabbítják Paks I. üzemidejét, és megépítik Paks II.-t, bár elismerte, hogy ezzel lassabban haladnak a kelleténél.
Jelezte: a kettő együtt ki fogja adni az ország villamosenergia-szükségletének több mint 60-65 százalékát, a maradékot pedig a napenergiából fogják pótolni.
Ebben kulcskérdésnek nevezte, hogy képes lesz-e Magyarország a következő években hatalmas napenergia-tároló beruházásokat végrehajtani külön az ipari parkokba és külön a lakosságnak.
Az olajat és a gázt illetően úgy fogalmazott: “ha nincs neked, akkor vegyél”. Jelezte: magyar cégeknek Azerbajdzsánban van gázmezője, és van olyan ország, ahol olajmezője is. Gondoskodunk arról is, hogy Magyarország ilyen értelemben is egy biztos ország, biztonságos ország legyen – hangsúlyozta.
A mesterséges intelligenciáról azt mondta: Palkovics Lászlót bízták meg azzal, hogy egy külön munkacsoportban dolgozza ki a terveket, amelyekkel a “javunkra tudjuk beépíteni a magyar életbe a mesterséges intelligencia előttünk álló új fejlesztéseit”.
Megjegyezte: a mesterséges intelligenciában egyszerre bíznak és félnek is tőle. Mint mondta, látja a lehetőséget, de nem lát minden következményt előre, például, hogy milyen állások szűnnek meg miatta, illetve ha beengedik az oktatásba, akkor úgy tegyék, hogy ne butábbak legyenek tőle a gyerekek, hanem okosabbak.
“Mert azért alapvetően nem mesterséges intelligenciára van szükség, hanem természetes intelligenciára, az mégiscsak fontosabb, mint a mesterséges”
– jelezte.
“Van itt egy szerelmi történet, egy love story” – jellemezte saját és a Fidesz Miskolccal ápolt kapcsolatát Orbán Viktor a Digitális Polgári Körök (DPK) háborúellenes gyűlésén a borsodi megyeszékhelyen, hangsúlyozva: mindig számíthatott a miskolciakra.
Hozzátette: egy “love storyt” onnan lehet megismerni, hogy hosszú, és ő maga is először 37 éve tartott Miskolcon lakossági fórumot, amikor még kommunisták vezették Magyarországot. Kommunisták el, szovjet csapatok haza, jöjjön végre a független és szabad Magyarország, “ezért jöttem ide, Miskolcra, hogy emellett agitáljak” – emlékeztetett.
Orbán Viktor kiemelte: azóta sokat győztek együtt, volt idő, amikor Miskolc városa adta a Fidesz egyik alelnökét, majd felidézte Miskolc korábbi neves polgármestereit, egyházi és kulturális képviselőit.
“Ez a Fidesz és az önök városának szerelmi története. Mindig számíthattam önökre, soha egyetlen egyszer sem árultak el önök, nem hagytak cserben, nem bántottak”
– összegzett.
Hozzáfűzte: legjobb tudása szerint a Fidesz is mindig kitartott Miskolc mellett. “Önök mindig számíthattak ránk, számíthattak rám is személy szerint, és számíthatnak majd a jövőben is. Ez a szerelmi történet még nem ért véget” – fogalmazott.
A miniszterelnök – aki bevezetője után a hallgatóság kérdéseire válaszolt – a Tisza Pártól és a DK-ról azt mondta: a legnagyobb európai háborús uszító pártok közé tartoznak Brüsszelben.
Azt mondta, el akarják vinni a fiatalokat Ukrajnába katonának; arról írtak alá megállapodást nagy európai államok vezetői, hogy katonákat fognak küldeni és állomásoztatni Ukrajnában.
Ők úgy mondják, hogy békefenntartóként – mondta, megjegyezve, attól tart, hogy ezek nem béke- hanem “háborúfenntartók” lesznek.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy ahhoz, hogy a fiataloknak esélyük legyen Miskolcon, arra is szükség van, hogy a pénzüket se vigyék el Ukrajnába.
Arra a pénzre itt van szükség, az a pénz, amit odaküldenek, az egész európai gazdaságból hiányzik. A magyarok munkája gyümölcsének Magyarországon kell hasznosulnia
– szögezte le. Se katonát, se pénzt nem küldünk, és akkor Miskolc tud fejlődni – jelentette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök arra a kérdésre, hogy Miskolc lakossága folyamatosan csökken, sok fiatal elhagyja a várost, miért érdemes maradni vagy visszajönni, úgy válaszolt: minden gyerekért a szülei felelősek első helyen, olyan emberek lesznek, amilyenné a szüleik nevelik őket. Ez igaz politikai értelemben is – mutatott rá.
Kiemelte: a fiatalok szeretnek szembe fordulni a szüleikkel, ami politikai problémákat is okozhat. A nevelés része a politikáról való beszélgetés is, azt kérte, hogy a szülők beszélgessenek erről velük, hogy érthessék, milyen fontos lesz a fiatalok döntése is.
Kitért a sport szerepére is a nevelésben és azt mondta: a gyermeknevelésben a legtöbb, amit adni tud a kormány, az a gyerek nevelése a sporton keresztül, aki a sportot támogatja a fiatalok nevelését támogatja.
A kormányfő Miskolcról azt mondta: a rendszerváltás vesztese volt, egy szocialista iparváros, de ma egy modern, büszke ipari központ, ahol a világ legkomolyabb technológiáit működtetik.
Kitért arra, hogy a munkanélküliséget megfelezték, 43 ezer új munkahely jött létre 2010 óta, tíz év alatt a bérek háromszorosára növekedtek. A szegénység 2010-ben 30 százalékos volt, ma 18 százalék és átvállalták a város 36 milliárdos adósságát is, amit az előző városvezetés hozott össze. Az ütem, az irány jó, csak még nagyon-nagyon sok a munka. Azt mondta, a város fejlődés közben van, és komoly fejlődés előtt áll.
A miniszterelnök értékelése szerint a biztonság is jobb mint volt, vannak jó iskolák és jó a szakképzés.
Kiemelte: Miskolc jó szakmunkásokat ad Magyarországnak. Lesz biztos állás is, és ha tanulni akar egy fiatal, itt van egy egész egyetemváros – tette hozzá, aláhúzva: a fiataloknak számos oka lehet arra, hogy maradjanak a városban.
Azokat a fiatalokat, akik úgy érzik, nagyra nőtt a szárnyuk és most már repülni akarnak, hagyni kell, csak legyen hová visszajönniük. Legyen meg a szülői ház, a saját élet lehetősége. Mindennek előfeltétele, hogy mindezt a város biztosítani tudja a fiataljainak, leginkább az, hogy ne vigyék el őket katonának Ukrajnába
– fogalmazott.
A kormányfőt arról is kérdezték, hogy mikor érkezhet nagy volumenű autóipari vagy más high-tech beruházás Miskolcra? Orbán Viktor válaszul az öt legnagyobb helyi beruházást sorolva megemlítette a kínai Halms-t, hangsúlyozta, hogy a Bosch-nak az elmúlt időszakban két új gyártelepe nyílt, miközben ott van a koreai LG Magna és a kínai Chervon. Hozzátette, valamint ott van az egyetem és a remények szerint akörül kialakuló high-tech körzet is.
A miskolciaknak kell meghozniuk azt a döntést, hogy nemzetközi, közepes méretű, 1000-5000 főt foglalkoztató gyárakat akarnak létrehozni, vagy akarnak egy nagy beruházást, mindegyiknek van előnye, hátránya és kockázata is – szögezte le.
A kormányfő gondolatmenetét folytatva óvatosságot kért a járműgyártással kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy emlékei szerint az elmúlt évben mintegy százezer autógyári munkást bocsátottak el Nyugat-Európában. Ha a miskolciak egy nagy gyárban gondolkoznak, csak elektromosban gondolkozzanak, mert habár az átállás lassúbb lesz, mint bárki gondolja, de meg fog történni – emelte ki.
Ha van ilyen döntésük, akkor “állunk rendelkezésre és a következő nagyberuházást szívesen hozzuk ide Miskolcra” – mondta Orbán Viktor. Megjegyezte, hogy a városon belül van egy barnamezős terület, és ő már ajánlotta a polgármesternek, hogy “mi kifizetjük, ha ők akarják“, és akkor azt visszavásárolhatja a város. Az, hogy ott megint gyárat vagy pedig egy új városközpontot akarnak építeni, az már Miskolc döntése – jelentette ki.
Orbán Viktor egy magát “elégedett pedagógusként” bemutató kérdező felvetésre azt válaszolta: a közoktatásban vannak komoly szellemi-szakmai kihívások és vannak politikai problémák. A szellemi-szakmai kihívások úgy összegezhetőek, hogy mire kell tanítani a gyerekeket egy gyorsan változó technológiai korszakban, az új technológia mennyiben áldás és mennyiben átok – közölte.
Ezek nehéz kérdések, amire nem is a kormány politikusainak, hanem a pedagógusoknak kell választ találniuk – szögezte le. Hangsúlyozta, szükségük van arra, hogy folyamatos legyen a kommunikáció az oktatásirányítás és a tanárok között. Az oktatásirányítás tudja mit akar, a tanárok pedig látják, hogy mit lehet – mutatott rá. Így lehet összeegyeztetni a pedagógusi szabadság és a nemzetnevelés szempontjait, de ehhez együttműködés kell a tanárok és az ország politikai vezetői között – mondta Orbán Viktor.
Megjegyezte, hogy ez az együttműködés “nyikorgott” az utóbbi időszakban, például voltak tűntetetések is. Ezt úgy folytatta, nem hiszi, hogy ez csak pénzkérdés lett volna, és bár a pedagógusok kétségkívül rosszul voltak fizetve, de az év végén a tanárok fizetése átlagosan 900 ezer forint fölé fog nőni. Azonban hiába történtek béremelések, ez az együttműködés még mindig nem jött jött létre vagy nem elégséges a tanárok és az oktatási kormányzat között
– közölte.
Egy kérdésre felelve Magyarország barátai közé sorolta az Egyesült Államokat, a kínaiakat, illetve a török világot, hangsúlyozva, hogy ez nemcsak Törökországot, hanem Közép-Ázsiát is jelenti. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy “a barát szót nem akarom mondani, provokációnak tűnne, de korrekt, kiegyensúlyozott kapcsolatunk van az oroszokkal, és ezt meg kell becsülni, ennek nagy értéke lesz a jövőben“.
A miniszterelnök arról beszélt, hogy a német-magyar kapcsolatok alacsony szintje veszteség, mert ezek a kapcsolatok mindig kitüntetett pozícióban voltak. Hozzátette, nem állítja, hogy a németek a világ legkedveltebb nemzete, de Magyarországon “elég jól kijövünk velük“. A Magyarországon élő németek jó magyar hazafiak, mindig is a nemzeti oldal mellett voltak és egy “titkos felmérésem is van“, amiből kiderül, hogy nagy részük az AfD-re szavazna, ha Németországban élne – közölte. Rámutatott, hogy eközben Olaszországgal kifejezetten mély, baráti az együttműködés.
A továbbiakat említve azt mondta, hogy az EU-n belül velünk vannak a csehek és “bár most éppen egy konfliktus nehezíti az életet“, de velünk vannak a szlovákok is, csak “ezt a Benes dolgot ezt rendbe kell tenni“, mert nyilvánvaló, hogy a kollektív bűnösséget semmilyen magyar kormány nem fogadhatja el. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kabinet politikájának “kivághatatlan része az elszakított nemzetrészeken, vagy a történelmi Magyarország területén vagy a Felvidéken“, vagy a Kárpát-medencében, mindenki hívja ahogy akarja, a Közép-Európában élő magyar nemzetrészekkel való együttműködés“.
Az ő védelmük a mi dolgunk, ezt senki nem kifogásolhatja, ezt a szlovák-magyar barátságnak el kell bírnia – szögezte le. Annak érdekében, hogy az ott élő magyarok ne szenvedjenek anyagi hátrányt, a kormány konzorciumot hozott létre jogi irodákkal – hívta fel a figyelmet. Mindezt annak érdekében, hogy akikkel szemben a Benes-dekrétumokat használni akarják, azoknak az érdekeit a magyar állam költségén magyar ügyvédi irodák tudják képviselni – tette hozzá magyarázatként.
Ehhez kapcsolódva a miniszterelnök megjegyezte, azt is meg kell beszélni a miskolci polgármesterrel, hogy hogy legyen a Miskolc-Kassa tengely. Érdemes lenne kialakítani a két város között egy, a valós körülményeknek megfelelő mélyebb együttműködést, de ez a miskolciak dolga – jelentette ki. Felsorolását zárva Orbán Viktor különleges barátságnak nevezte a szerbiait. A szerb-magyar egy viharos történelmi kapcsolat, de nincs magyar felemelkedés, nincs sikeres, biztonságos magyar nemzetstratégia a szerbekkel való együttműködés nélkül – szögezte le.
Orbán Viktor egy másik kérdező felvetésére a magyar cigánysággal való együttműködést a magyar jövő egyik legfontosabb kérdésének nevezte. A cigánysággal kapcsolatos terveiről szólva emlékeztetett arra, a legnehezebb mindig az alul lévők besegítése a középosztályba, mert ott nem csak anyagi különbségek vannak.
Felidézte: 2010-ben kötött egy máig érvényes megállapodást a cigánysággal, melynek két eleme: “kapsz munkát, de akkor járj be dolgozni“, illetve “segítünk a gyereknevelésben, de akkor járasd a gyereket iskolába“. Egy polgárosodási, középosztályosodási folyamatról van szó – fűzte hozzá.
Egyre több a roma származású tanár, a cigánygyerekek nagy részét el tudják juttatni a szakmunkás végzettségig, ami a jövő. Nyitottak felsőoktatási csatornákat is, megduplázták a roma származású hallgatók számát, de mivel alacsony volt a kiindulópont, itt még van tennivaló – jelezte.
A cigányság legnagyobb része be tudott kapcsolódni a 2010 óta épített munkaalapú gazdaságba, megkezdődött a cigányság bekapcsolódása a magyar életbe – értékelt. “Ezt rajtunk kívül senki nem tartotta fontosnak az elmúlt 35 évben. Mások csak beszéltek, mi nagyon sok mindent csináltunk ennek érdekében” – hangsúlyozta.
Orbán Viktor a szegénység elleni küzdelem eredményeit ismertetve elmondta, a pénzügyi megtakarítások nőttek, több mint egymillióval több gépjármű van ma forgalomban, mint 2010-ben, az egy főre eső húsfogyasztás pedig évi 53-ról 69 kg-ra nőtt. Elismerte ugyanakkor, hogy vannak még problémák, amelyeken dolgozni kell. “Az első, hogy rend nélkül nincs jövő. És ha jövőt akarnak maguknak, nekik is be kell tartaniuk a rendet, és itt nincs mese” – szólt a cigánysághoz. Orbán Viktor kitért a lakhatási helyzetre is, figyelmeztetve arra, hogy van ma Magyarországon 80 ezer olyan lakóingatlan, ahová nincs bevezetve a víz, és amely emberi lakhatásra csak nagy megszorításokkal alkalmas.
Jelezte:
fognak ezzel foglalkozni, de itt “egy furcsa logikával” egy más sorrendet állított fel. Kifejtette: ha segítséget adnak a legalul lévőknek az otthonteremtés ügyében, miközben a középosztály sem jut lakáshoz, akkor a középosztályt és a cigányságot szembe fogják fordítani. Úgyhogy először meg kell nyitni a lehetőséget, hogy a középosztálynak lehessen saját lakása, ez a fix 3 százalékos hitel.
Közölte: a következő négy évben a cigányság lakhatásának kérdésével hangsúlyosan kell foglalkozni, miközben fenn kell tartani azt a megállapodást, hogy lesz munka, de dolgozz, és lesz a gyermeknevelésben segítség, de a gyerek járjon iskolába. “Ha ez mind megy, akkor nagy utat fogunk megtenni a következő négy évben“- összegzett.
Arra a kérdésre, hogy a most bevezetett kormányzati jóléti intézkedések hitelből valósulnak-e meg, emlékeztetett: Magyarország nagyon régóta nem képes arra, hogy összes igényét egyszerre fedezze abból a pénzből, amelyet egy évben megtermel, ezért van a költségvetésben hiány.
Mindennek az az oka, hogy a rendszerváltáskor Magyarország nagyon nagy adósságot örökölt – jegyezte meg, hozzátéve, arra törekszik, hogy a költségvetés a hiteltörlesztés kamatait nem számítva legyen egyensúlyban. Emlékeztetett, a GDP 73-74 százalékán áll az adósság összege, ennek a kamatát kell kifizetni.
Arra figyelmeztetett: aki azt mondja, hogy Magyarország nehéz pénzügyi helyzetben van, ez igaz, de ez így van talán Trianon óta. Hangsúlyozta: a mostani intézkedések beleférnek abba a jövedelembe, amelyet a magyar emberek meg fognak termelni, ezt képesek vagyunk kifizetni anélkül, hogy a magyar államadósságot növelnénk. Szerinte “hamiskártyás“, az, aki azzal akarja lerontani a mostani intézkedéseket – otthonteremtés, minimálbér-emelés, gyerekek utáni adókedvezmény – hogy ez hitelből van.
“Mi, és én mint a kormányfő személyesen is képes vagyok arra, hogy Magyarország úgy fejlődjön, hogy közben ne élje fel a jövőjét, az ne hitelből történjen” – összegzett.
Úgy értékelt:
Nyugat-Európában valódi háborús készülődés van. Hozzátette: a háború nagyon közel van és kopogtat az ajtón, leginkább azért, mert a fizikai tere a szomszédos országban van, nem távol valahol. Kitért arra is, hogy az európaiak eddig 193 milliárd eurót adtak Ukrajnának, most odaadnak 90 milliárdot két évre, és az ukránok beadták az igényt 800 milliárd euróra az ország fenntartására a következő tíz évre, amiben a biztonsági és katonai költségek még nem szerepelnek, az majd egy másik tétel lesz.
Az európai vezetők szerint ebbe úgy “nem mennek tönkre“, hogy győzni fognak a fronton és Oroszországot jóvátételre kötelezik. Orbán Viktor arra figyelmeztetett: ne kössön senki nagy fogadást arra, hogy egy atomhatalom majd jóvátételt fog fizetni a nyugat-európai országoknak vagy Ukrajnának. Az egész egy mese, vonódunk bele és minden nap több pénzt költünk – mutatott rá, hozzátéve: a végén nem lesz más ebből, minthogy tényleg meg kell próbálni legyőzni az oroszokat, mert összeomlás lesz. Eddig a hadiipar tolt a háborúba, most már a bankárok, meg a politikusok is – mondta.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy ma arra adnak pénzt, hogy 800 ezer ember meghaljon vagy hadirokkanttá váljon két év alatt.
Ha van erkölcsileg helyes, a magyar nemzeti érdekeket felelősen képviselő álláspont, az a béke álláspontja, hogy nem szabad belesodródni a háborúba – rögzítette.
Biztosan tudjuk, hogy csak az maradhat ki a háborúból, aki megpróbál kimaradni – rögzítette.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy ők ki akarnak maradni, de a Tisza Párt és a DK nem. Ha a jelenlegi kormánypártok nyerik a választást, akkor marad a béke, ha ők nyerik a választást, akkor jön a háború – jelentette ki. Ők az európai háborús uszító pártszövetséghez tartoznak, ők az európai háborúpárt magyar lerakata, a Tisza Párt európai főnöke, Manfred Weber az első számú európai háborús uszító – jelentette ki.
Ha itt Brüsszel-párti kormány lesz, akkor beletolnak bennünket a háborúba és abba a gazdaságpolitikába, ami a háborút finanszírozza. Az egy hadigazdaság, és akkor az összes tervre, a minimálbéremelésre, a saját otthonra, a kétgyermekes nők adómentességére, a családi adókedvezmény megduplázására “keresztet vethetünk” – fogalmazott
Két világháború is zajlott, és nem tudtunk kimaradni, Tisza Istvánnak vagy Horthy Miklósnak nem sikerült, a nagy kérdés, hogy nekünk sikerülhet-e, és szerintem lehetséges – érvelt. Hozzátette, úgy építik a nemzetközi kapcsolatokat, hogy Magyarország ki tudjon maradni a háborúból.
Leszögezte, hogy jó dolognak tartja az újítást és a merészséget, de “mindennek rendelt ideje van“.
Kijelentette: habár ő már “öreg csóka“, mégis minden tudására, tapasztalatára, ismeretére szüksége van ahhoz, hogy esély legyen arra, hogy kívül tartsa az országot. Ezt most nem lehet rábízni fiatal kalandorokra, biztosra kell menni, ezért mondom, hogy a Fidesz a biztos választás – zárta felszólalását.
- Hirdetés -