Sajtóhírek szerint akár 3-3,5 milliárd forint körüli büntetés is járhat hat ellenzéki pártnak, amiért a tavalyi országgyűlési választás kampányában külföldről kaptak anyagi támogatást. Az ÁSZ ugyanakkor közölte: egyelőre nincs döntés az ügyben – írja a Mandiner.
A 24.hu kedden arról írt, hogy az ÁSZ egy jelentéstervezetet küldött el a parlamentbe jutott hat ellenzéki pártnak. A dokumentumban az szerepel, hogy a számvevőszék vizsgálata szerint megvalósult a tiltott pártfinanszírozás a 2022-es országgyűlési választási kampány során, amennyiben Márki-Zay Péter akkori miniszterelnök-jelölt fémjelezte Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) fizette az ellenzéki kampány egyes részleteit. Az ÁSZ szerint mintegy 1,7 milliárd forintra tehető az az összeg, amit külföldi forrásból finanszíroztak az MMM-en keresztül, a büntetés pedig ennek a duplája a törvények szerint, azaz közel 3,4 milliárd forint. A 24.hu írásában szereplő dokumentum létét az MSZP-s Molnár Zsolt megerősítette a Mandinernek.
ÁSZ-elnök: nincs döntés
Az ÁSZ elnöke az MTI-n keresztül reagált a sajtóhírre. Windisch László közölte: a pártok valóban megkapták a számvevőszéki részjelentés tervezetét, de a tiltott támogatás összegét csak később, többek között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálatának ismeretében lehet megállapítani, a büntetés mértéke is ettől függ.
Emellett a jogszabályok sem egyértelműek arról, hogyan oszlik meg a jogkövetkezmény az érintett pártok között olyan esetben, amikor az összefogásuk érdekében, de nem pártnak vagy pártoknak címzett, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásban részesülnek. Az ÁSZ emiatt egyeztetést kezdeményez a jogalkotóval az üggyel kapcsolatos rendelkezésekről.
Windisch tudatta: a jelentésről annak véglegesítése előtt megbeszélést kezdeményeztek az ellenzéki pártokkal, és nem állapítottak meg többet annál, mint amit Márki-Zay Péter már korábban elismert. A számvevőszéknek hatósági jogköre nincs, bírságot, büntetést nem szab ki, a tiltott pártfinanszírozás jogkövetkezményeit sem ők, hanem a törvény határozza meg. Ebben a kérdésben mérlegelési jogköre a szervezetnek nincs, de a tiltott finanszírozás összegét jogosult és köteles megállapítani. A részletekről a nyilvánosságra hozatalt követően lehet beszélni, addig a sajtóban közölt részinformációkra az ÁSZ nem reagál, tette hozzá az elnök.
Hónapok óta vizsgálódik az ÁSZ
Windisch László először a Mandinernek tavaly novemberben adott interjúban beszélt a baloldal kampányfinanszírozási botránya miatti számvevőszéki vizsgálat lehetőségről. „A konkrét esetben meg kell nézni, hogy a Márki-Zay és szervezete által a választást megelőzően folytatott tevékenység mennyiben tekinthető a hatpárti együttműködésnek juttatott kvázi támogatásnak. Hiszen mégiscsak nekik, sőt velük közösen kampányoltak. Ugyanakkor azt is tisztázni kell, pusztán egy elismerő nyilatkozat elmulasztása mint esetleges jogi trükk jogi értelemben elegendő-e ahhoz, hogy ne pártként tekintsünk az egyébként minden más vonatkozásban pártnak tűnő, pártként cselekvő, frakcióalakítást belengető, képviselőjelöltek mellett agitáló mozgalomra. Ha nem, úgy kénytelenek vagyunk a pártokra és a kampányfinanszírozásra vonatkozó szabályozást, illetve korlátozásokat Márki-Zayék szervezetére is érvényesnek tekinteni” – nyilatkozta akkor az elnök.
Az USA-ból jött a pénz
A vizsgálat indításáról márciusban nyilatkozott Windisch, jelezve, „igen erős a gyanú arra, hogy valóban tiltott pártfinanszírozás történt, és megsértették a választási kampányra vonatkozó törvényeket a baloldali ellenzéki pártok”.
Az MMM-nek mintegy 1,8 milliárd forintnyi támogatást biztosított az Egyesült Államokból az Action for Democracy (AD) nevű szervezet, de jutott a „guruló dollárokból” bőven a Bajnaihoz, Ficsor Ádámhoz és Szigetvári Viktorhoz köthető, a baloldali kampányba bedolgozó DatAdat-csoportnak is.
- Hirdetés -