Mármint a „független-objektív” sajtó.
Persze teljesen mindegy, de mégis foglalkoztat ez a kérdés.
Nyilván kitűnően szórakozom, amikor Putyin-csicskáznak, amikor kövér könnyeket hullatnak az elvérzett olajembargó miatt, (ebbe sem bukik bele Orbán Viktor) de igazából nem értem.
Nem értem, hogy ettől mit várnak. A választópolgárok nem egészen két hónapja nyilvánítottak véleményt, hogy a Putyinozás nem érdekli a lőtéri kutyát sem.
Van valami titkos mesterterv?
Aztán eltűnődöm azon, hogy miért jó a társadalom és a kormány sikereiről azt állítani, hogy azok igazából kudarcok? Mert a valóság azért – a legtöbbször – szembejön.
Tegnap például még nagy volt a HVG szerkesztőségében a szerkesztő urak vidámsága, mert a miniszterelnökünk lám, mégsem vétózta meg az ortodox egyház pátriárkája elleni szankciókat, pedig hogy fogadkozott korábban!
Ma reggel aztán – menterend szerint – jött a valóság: Magyarország uniós nagykövete közölte Brüsszelben, hogy az ortodox egyház vezetőjének szankciós listára helyezését továbbra sem támogatjuk, így az EU hatodik szankciós csomagjának megszövegezésénél kérte e lépés mellőzését.
A „független-objektív” sajtó pedig Putyinozik tovább, mintha mi sem történt volna.
Nem merik abbahagyni?
Mint a lottó játékos, aki 30 éve játszik ugyanazokkal a számokkal.
Moderari
- Hirdetés -