Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek este hat órától a budapesti Szent István-bazilikában mutatja be a feltámadási szentmisét. A hívek részvétele nélkül megtartott szertartást élőben közvetíti az Apostol TV, a főegyházmegye és a bazilika Facebook-oldala.
A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. Ez a jelenlegi liturgikus rend a 4. században alakult ki.
A szertartás a tűzszenteléssel kezdődik, majd a pap meggyújtja a húsvéti gyertyát, amelynek fénye a feltámadt Jézus Krisztust jelzi. “A húsvéti gyertya fénye belevilágít a templom sötétjébe és egyúttal a világ sötétjébe is, hogy új reményt adjon” – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott közleményében.
Az igeliturgia végigvezeti a híveket az üdvösségtörténet nagy állomásain, majd felhangzik a Glória, Isten dicsőítése, és “visszatérnek a harangok”, felszólítva a hívőket Krisztus győzelmének ünneplésére. A szentlecke után az ünnepélyes Alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki. Az evangélium Jézus feltámadásának története.
A szentbeszéd, majd a mindenszentek litániájának elimádkozása után a keresztvíz megszentelésével folytatódik a húsvéti szertartás.
A katolikus templomokban ősi hagyományt követve általában húsvét vigíliáján keresztelik meg a felnőtt korukban megtérteket.
Ezt követően a szentmise a szokott rend szerint folytatódik. A liturgia ünnepi áldással ér véget.
Idén a járványügyi előírások miatt a szertartások egyszerűsödnek, a szentmisét záró, hagyományos, húsvéti körmenetet pedig nem tartják meg.
MTI
- Hirdetés -