Belföld

Félévesre nyúlhatnak az északi félteke nyarai a század végére

summer

Csaknem hat hónapra is nyúlhatnak az északi félteke nyarai a század végére, ha az emberiség nem tesz lépéseket az éghajlatváltozás enyhítésére – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a változások jelentős hatással lehetnek a mezőgazdaságra, az emberek egészségére és a környezetre.

    “A nyarak hosszabbá és forróbbá, a telek rövidebbé és melegebbé válnak a globális felmelegedés miatt” – mondta Kuan Jü-ping, a kínai trópusi óceánkutató laboratórium oceanográfusa, a Geophysical Research Letters című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.
    A kutatók az 1952 és 2011 közötti napi éghajlati adatokat felhasználva nézték meg, hogy miként változott a négy évszak hossza és kezdete az északi féltekén, majd éghajlati modelleket alkalmazva vázolták fel a jövőben várható további változásokat – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
    Az eredmények szerint a vizsgált időszakban a nyár hossza átlagosan 78-ról 95 napra nőtt, míg a téli időszak 76-ról 73 napra csökkent. A tavaszi napok száma 124-ről 115-re, az őszieké 87-ről 82-re esett vissza.
    Ennek megfelelően a tavasz és a nyár korábban, az ősz és a tél később köszöntöttek be. A földközi-tengeri régióban és a Tibeti-fennsíkon történt a legtöbb változás az évszakok körforgásában.
    A kutatók szerint az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítések nélkül 2100-ra kevesebb mint két hónapig fog tartani a tél és az átmeneti tavaszi, valamint őszi időszak hossza is tovább zsugorodik.
    “Számos tanulmány kimutatta már, hogy az évszakok hosszának és kezdetének változása jelentős környezeti és egészségi kockázatokkal jár” – mutatott rá Guan. A madarak megváltoztatják vándorlási szokásaikat, a növények fejlődési szakaszai eltolódnak. A változások megzavarhatják az állatok és táplálékforrásaik összehangoltságát, felborítva az ökológiai közösségeket.
    Az évszakok eltolódása a mezőgazdaságra is súlyos hatással lehet, különösen, ha a hamis korai tavasz és a késői hóviharok elpusztítják a rügyező növényeket. Az elhúzódó vegetációs időszak miatt az emberek több allergiát okozó pollent fognak belélegezni, és a betegségeket terjesztő szúnyogok egyre északabbra húzódhatnak.
    A forróbb és hosszabb nyarakat rendszeresebb és intenzívebb hőhullámok, valamint erdőtüzek kísérhetik. A melegebb és rövidebb telek olyan változékonyságot idézhetnek elő, amely fagyhullámokhoz és téli viharokhoz vezethet.

MTI



- Hirdetés -

Hasonló bejegyzések

Seszták ügyvédje a milliárdokról: ez nem a védencempénze

cs3-szerkeszto

Unger Annáék erdőkben elásva találtak pénzt, gyorsan be is fizették az Államkincstárba

cs3-szerkeszto

Meteorológia: egyes helyeken egy nap alatt lehullott a teljes novemberi átlagos csapadékmennyiség

cs3-szerkeszto

Varga Judit ismét szénné égette Magyar Pétert: képernyőfotóval bizonyítja, hogy korábban éppen Magyar Péter írta az Isztambuli Egyezményt élesen elítélő posztját

cs3-szerkeszto

November 21–22-én újra jönnek az Európai Nyúlhús Napok: az éttermek országszerte várják a vendégeket

cs3-szerkeszto

Orbán Viktor: Ez egy olyan költségvetés, ami elvesz + VIDEÓ!

cs3-szerkeszto

Elképesztő öngólt lőtt Magyar Péter, átutalási bizonylatokkal próbált meg beleállni Varga Juditba

cs3-szerkeszto

Aki Márton-napon libát nem eszik, egész évben éhezik – ma van a libalakoma és az újbor ünnepe!

cs3-szerkeszto

Alaposan megalázta Magyar Pétert az óbégatást megunó német kancellár

cs3-szerkeszto