A Kárpátok vonulata fizikailag és lelkileg is összeköt bennünket – hangsúlyozta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló Keretegyezmény 6. konferenciáján. Az online eseményen Farkas Sándor a Keretegyezmény elnökségét jelképesen átadta a Lengyelországot képviselő környezetvédelmi miniszterhelyettesnek.
Farkas Sándor megköszönte a keményen dolgozó gazdálkodóknak és családi gazdaságoknak, hogy egy világjárvány idején is zavartalan az élelmiszerellátás. A Keretegyezmény magyar elnökségének eredményeiről szólva kiemelte a klímaváltozással kapcsolatos tevékenység magasabb szintre emelését, a fenntarthatósági oktatást és szemléletformálást, továbbá a kulturális és természeti örökség védelmét, valamint a környezetbiztonsági mechanizmusok továbbfejlesztését. Mint fogalmazott, mezőgazdászként külön örömére szolgál, hogy a magyar elnökség a fenntartható mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel foglalkozó jegyzőkönyv elfogadásával valamint a keretegyezmény a klímavédelmi kiegészítéssel indulhatott.
A miniszterhelyettes hangsúlyozta: az európai együttműködés nem elvont fogalom, nem távoli intézmények ügye – Európa mi is vagyunk, közép-európaiak, akiket ezer szállal köt össze közös múltunk, jelenünk és remélem, hogy a jövőnk is. A rendszerváltás eufóriájában, harminc esztendővel ezelőtt kicsit elfeledkeztünk egymásról, holott a jó szomszédság elengedhetetlen a nyugodt, békés fejlődéshez.
Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának főigazgatója felszólalásában fontosnak nevezte a Kárpátok Keretegyezmény szerepét a klímaváltozás okozta pusztító árvizek és az illegális fakivágások elleni küzdelemben, valamint a Kárpátok és környéke ökoszisztémájának megőrzésében. Mint mondta, a résztvevő államoknak érdemes összehangolniuk munkájukat a természetvédelmi jogszabályalkotás, a szakpolitika és képzés terén.
Az elnökséget átvevő Adam Guibourgé-Czetwertyński lengyel környezetvédelmi miniszterhelyettes megköszönte a magyar elnökség sikeres és színvonalas munkáját, és úgy fogalmazott, hogy a magyar eredményekre építve képzeli el a folytatást a fenntarthatóság, a biodiverzitás és a természet egyensúlyának védelme során. Hozzátette: fontos az Európai Unió csatlakozása is az Egyezményhez. Hazánk 2017-ben vette át a Keretegyezmény elnökségi feladatait és most Lengyelországnak adta át az elnökségi stafétabotot. A Kárpátok térségének hét államát (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna) tömörítő nemzetközi egyezmény szerepe meghatározó a térség államaiban a környezeti, természeti kihívások együttes kezelésében, a fenntartható fejlődési célok támogatásában. A szakértők együttműködése a Keretegyezmény kiegészítő protokolljaival együtt egyebek mellett kiterjed a biológiai sokféleség, a fenntartható erőgazdálkodás, a turizmus, a közlekedés, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, valamint az örökségvédelem és a klímaváltozás területeire is. Az egyezmény – az olyan makro-regionális kezdeményezésekkel együtt, mint a Duna Stratégia vagy a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság – összhangban áll a magyar ökológiai célokkal is.
(AM Sajtóiroda)
- Hirdetés -