Az 1956-os forradalomra emlékezett a magyarság országszerte és külföldön. Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti Zeneakadémián rendezett díszünnepségen azt hangsúlyozta: a magyarok 1956-ban is szabad és független Magyarországot akartak a nemzetek Európájában.
Orbán Viktor kormányfő ünnepi beszédében úgy fogalmazott: 1956. október 23-án a magyar nemzet ősi jussát követelte vissza, szabadon akart dönteni arról, miként éljen.
“És mi akkor is magyar, vagyis európai életformát akartunk magunknak. Szabad és független Magyarországot a nemzetek Európájában. És ebben nem is volt ellentmondás, mivel Európa nyugati fele akkor még valóban a szabad nemzetek közös hazája volt” – mondta Orbán Viktor.
Karácsony Gergely újonnan megválasztott ellenzéki főpolgármester a tiszta levegő, tiszta szív és tiszta kéz programját hirdette meg.
A politikus arra kérte a fővárosiakat, hogy tegyék Budapestet Kelet-Közép-Európa legélhetőbb és legzöldebb városává, a köztársasági eszme bátor támogatójává. Kijelentette: október 13-án visszavették a várost, de nem azért, hogy kisajátítsák, hanem azért, hogy visszaadják a fővárosiaknak.
A központi programok a hagyományokhoz híven a zászlófelvonással kezdődtek. Katonai tiszteletadással, Kövér László házelnök jelenlétében vonták fel a nemzeti lobogót. Ezt követően a Kossuth téren családi programokat tartottak, az Országházat és a Terror Háza Múzeumot ingyen lehetett látogatni.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár napközben közölte: nagy érdeklődés mellett zajlottak a családi programok.
A Fidesz az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: 1956 a szabadságszerető magyar nép lázadása volt az internacionalista baloldal diktatúrája ellen.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke a párt megemlékezésén arról beszélt, hogy október 13-án, az önkormányzati választáson felszabadították Budapestet és a nagyvárosokat az elnyomás alól.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke hazafias ellenzék létrehozására szólította fel az Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben álló politikai erőket és civileket.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányának elnöke közölte: az 1956-os forradalom fontos üzenete, hogy egy nemzet sem tud elnyomásban élni, és a demokrácia, a sajtószabadság, egy nemzet méltósága, erkölcsi tartása soha nem magától értetődő, azért újra meg újra meg kell harcolni.
Kendernay János, az LMP társelnöke azt mondta: ma is vannak forradalmárok, akik a gazdasági és társadalmi rendszer igazságtalanságaival és a kihalás veszélyével szemben emelik fel hangjukat.
Sneider Tamás, a Jobbik elnöke a független és szabad Magyarország igényét nevezte 1956 máig érvényes üzenetének. Hozzátette: ma is egy kizsákmányoló, korrupt, bolsevik típusú rendszer ellen kell küzdeni.
Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke kijelentette: az a “sátáni erő”, amelyet 1956-ban bolsevizmusnak neveztek, ma a balliberalizmus, ám a magyar olyan nemzet, amely azt is képes legyőzni.
Vidéken és a határokon túl is megemlékezéseket tartottak a forradalom 63. évfordulóján.
Debrecen kormánypárti polgármestere, Papp László a magyarok “elpusztíthatatlan, félelmet nem ismerő szabadságvágyáról” beszélt az önkormányzat megemlékezésén.
Salgótarjánban közös rendezvényen emlékezett meg az 1956-os forradalomról és szabadságharcról Fekete Zsolt ellenzéki polgármester és Skuczi Nándor, a Nógrád megyei közgyűlés kormánypárti elnöke.
Kolozsváron Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának ifjúságügyért felelős államtitkára arról beszélt hogy, 1956 mércét állított a magyarság elé, és ennek a mércének kell megfelelnünk a jelenben is és a jövőben is. Megemlítette, hogy 1956-ban a budapesti “jajkiáltás” nem jutott el a nyugati fülekig, de eljutott Újvidékre, Temesvárra, Aradra és Kolozsvárra, ahol sokan megszenvedték a szolidaritás kinyilvánítását.
Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a vajdasági központi ünnepségen, Szabadkán azt mondta, “hőseink példája és bátorsága ma is azt üzeni számunkra: a magyarok együtt, összefogva nagy dolgokra képesek”. Hozzátette: “ma is csak együtt tudjuk megvédeni ezeréves értékeinket, keresztény hitünket, nemzeti kultúránkat, édes anyanyelvünket, magyar identitásunkat”.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a felvidéki Dunaszerdahelyen kijelentette: a mai közép-európai szabadság 1956 magyar hőseinek köszönhető.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott Olaszországban, Bolzanóban közölte: az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc szelleme azt üzeni, hogy a szolidáris nemzetekre épülő Európa építéséhez kell keresni a közös nevezőt.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke Dél-Koreából telefonon nyilatkozva az MTI-nek azt mondta: az 1956-os forradalom és szabadságharc nélkül nem lett volna rendszerváltozás.
MTI
- Hirdetés -