A Tisza Párt képviselőinek a szavazatával elfogadták az alaptörvény 17. módosítását, amivel megszűnik Sulyok Tamás államfői megbízatása. Emellett a javaslat 12 évben korlátozza, hogy egy személy mennyi ideig lehet országgyűlési képviselő, amivel a tiszás többség lefejezi az ellenzéki frakciókat. A szavazáson a Fidesz–KDNP képviselői tiltakozásuk jeléül nem vettek részt.
Az Országgyűlés tiszás többsége 139 igen szavazattal elfogadta az alaptörvény 17. módosítását, amivel megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása. Magyar Péter július 4-én a közösségi oldalán jelentette be, hogy a kormány nevében benyújtotta az Országgyűlésnek az alaptörvény módosítását. Így a módosítást alig másfél hét alatt vitte keresztül a kormány a parlamenten.
Az ülés kezdetén Magyar Péter a napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy ha az államfő nem írja alá öt napon belül a jogszabályt, úgy megindítható ellene a megfosztási eljárás. Ebben az esetben Sulyok Tamás helyett Forsthoffer Ágnes házelnök aláírhatja helyette az alaptörvény módosítását.
A miniszterelnök felszólalására reagálva Sulyok Tamás köztársasági elnök arról írt a közösségi oldalán, hogy
méltatlannak tartja és visszautasítja a hivatalban lévő miniszterelnök valótlan állításait az államfő 17. alaptörvény-módosítással kapcsolatos jogköreinek gyakorlására vonatkozóan.
.
Sulyok Tamás úgy vélte: a hamis tartalmú tényközlés nyilvánvaló célja a közvélemény manipulálása, valamint nyomásgyakorlás a köztársasági elnök autonóm döntését illetően az alaptörvény-módosítással szembeni alkotmánybírósági normakontroll kezdeményezés tárgyában.
Magyar Péter hadjáratot indított az államfő ellen
Magyar Péter már a választás utáni nemzetközi sajtótájékoztatóján lemondásra szólította a hivatalban lévő köztársasági elnököt és több olyan közjogi méltóságot és közjogi tisztségviselőt, akik szerinte a korábbi rendszer működéséhez kötődnek. Alig néhány nappal a választást követően a miniszterelnök a Sándor-palotában személyesen kérte Sulyok Tamást, mondjon le, az államfő pedig azt ígérte, megfontolja az érveket. Pár nappal később, április 20-án, a Tisza Párt parlamenti frakciójának megalakulása után Magyar Péter újabb határidőt jelölt ki és május 31-ig kérte önkéntes távozását az államfőnek és a közjogi vezetőknek.
A közjogi méltóságok vegzálását a parlament alakuló ülésén is folytatta az új miniszterelnök, amikor Sulyok Tamást ordibálva, méltatlan módon igyekezett nyilvánosan megalázni és a lemondás irányába presszionálni.
Sulyok Tamás május 29-én a Velencei Bizottsághoz fordult és nemzetközi alkotmányjogi állásfoglalást kért a közte és a kormány között kialakult konfliktus, valamint az eltávolítására irányuló törekvés ügyében. Az államfő a közösségi oldalán is reagált az ellene irányuló támadásra, tudatta, hogy továbbra is betölti a köztársasági elnöki tisztséget, és gyakorolja az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreit. A miniszterelnök válaszul az igazságügyi miniszter társaságában, Görög Mártával látogatott el újfent a Sándor-palotába, hogy Sulyok Tamással tárgyaljanak, a találkozót követően pedig bejelentette, módosítják az Alaptörvényt a köztársasági elnök leváltása érdekében.
Lefejezik az ellenzéket
Az alaptörvény-módosítás tartalmazza, hogy 12 évben maximalizálják egy személy számára az országgyűlési képviselői mandátum hosszát. A miniszterelnök tudatta, hogy a rövid társadalmi egyeztetés alapján a képviselői mandátumkorlát a mostani Országgyűlést nem érinti, de a jövőbeni választásokon már alkalmazandó lesz. Ám a módosítás így is egyértelműen az ellenzék lefejezését célozza, mivel a Tisza Párt frakciójából senkit, míg a Fidesz–KDNP, valamint a Mi Hazánk képviselőcsoportjainak a felét érinti.
A Fidesz–KDNP frakciószövetség parlamenti bojkottot hirdetett az alaptörvény 17. módosítása ellen,
“ezért sem a javaslat részletes vitáján, sem a szavazáson nem vettek részt a politikusaik.”
Az alaptörvény-módosítás elfogadása előtt Gulyás Gergely a parlamentben tartott sajtótájékoztatót, amelyen példátlan határátlépésnek nevezte a tervezetet.
“Mostantól egy olyan politikai verseny van Magyarországon, ahol az ellenzéki pártfrakciók mindegyikének a fele ki van zárva a demokratikus politikai versenyből”
– utalt Gulyás a 12 éves képviselői mandátumkorlátra.
Kitért arra is, hogy Sulyok Tamás nem adta okát arra, hogy ne tudna vele együttműködni a kormány. A frakcióvezető tudatta, hogy
“a legnagyobb ellenzéki frakciónak nem lehet olyan vezetője, aki nem indulhat a következő választáson a közjogi korlátok miatt, ezért lemond a frakcióvezetésről.“
Majd azt kérte, hogy olyan képviselőt válasszanak meg a frakció élére, akinek 2030 után is lehetősége van indulni a választásokon.
Rétvári Bence a tájékoztatón elmondta, hogy nem lesznek statiszták Magyar Péter abszolút filmszínházában, ezért nem vesznek részt a parlamenti ülésen. Emellett a KDNP frakcióvezetője gyásznapnak nevezte a mait. A sajtótájékoztatón az ellenzéki frakciószövetség tagjai is részt vettek, majd délután megkoszorúzták Antall József néhai miniszterelnök sírját.
Mit tartalmaz a 17. alaptörvény-módosítás?
- Korlátozzák az országgyűlési képviselők mandátumának a hosszát: 12 éves (vagy három ciklusos) időkorlátban határozzák meg a hivatali időt;
- A jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnése;
- Függetlenebb Alkotmánybíróság, 70 éves életkori határ bevezetése
- Erősebb bírói önigazgatás, a Kúria és az OBH elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívása;
- Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása;
- Kevesebb sarkalatos törvény;
- Az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása;
- A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése;
- A közpénz védelmének erősítése;
- A vármegyék visszanevezése megyékre;
- Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata;
- Az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése, egységes rendészeti igazgatás.
.
Forrás: Magyar Nemzet
- Hirdetés -