Az alaptörvény tizenhatodik módosításával biztossá vált, hogy nyolc évben korlátozzák, meddig lehet egy ember miniszterelnöki Magyarországon. A Tisza Párt által beterjesztett és elfogadott javaslat visszamenőleges, ugyanis a nyolcéves időtartamot 1990-től számítják. Ezzel egyértelműen elzárják Orbán Viktor útját attól, hogy a jövőben ismét miniszterelnök lehessen.
Az Országgyűlés hétfői ülésén a tiszás képviselők elfogadták az alaptörvény tizenhatodik módosítását, ami nyolc évben korlátozza a miniszterelnök hivatali idejét, rendezi a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák ügyét, illetve megalapozza a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését is.
Mint ismert, a Melléthei-Barna Márton, Magyar Péter sógora és bukott igazságügyiminiszter-jelöltje, valamint Hantosi István tiszás képviselők által benyújtott javaslat nagy vitát kavart, ugyanis visszamenőleges hatállyal és személyre szabottan korlátozza a miniszterelnöki ciklusokat. Az előterjesztők indoklása szerint a nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni. Ezzel egyértelműen elzárják Orbán Viktor útját attól, hogy a jövőben ismét miniszterelnök lehessen.
“Nem érint, rólam szól”
– ezzel a rövid mondattal reagált Orbán Viktor a Tisza-kormány azon alaptörvény-módosító javaslatára, amely két ciklusban maximálná a miniszterelnöki mandátumot. A Fidesz elnöke egy, az Indexnek adott interjú részletét osztotta meg a közösségi oldalán.
.
“Visszamenőleges hatállyal személyre szabott jogalkotást megvalósítani egyedülálló mélypontja a rendszerváltoztatás utáni alkotmányozásnak és törvényhozásnak”
– mondta még a törvénymódosítási javaslat általános vitája után Gulyás Gergely a Magyar Nemzet kérdésére.
Míg ifj. Lomnici Zoltán úgy értékelt a lapnak, hogy a javaslat egy
nyíltan személyre szabott, visszaható hatályú beavatkozás a magyar alkotmányos rendbe, amely egy korábbi miniszterelnök politikai kizárását célozza.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata egyértelműen elutasítja a személyre szabott törvényalkotás gyakorlatát. A jogállamiság követelményéből fakadóan a törvényeknek általánosnak és absztraktnak kell lenniük, nem pedig konkrét személyek elleni fegyvernek – hívta fel a figyelmet.
- Hirdetés -