Február 26-án tartotta soron következő ülését Szentes város képviselő-testülete, ahol a 2026-os költségvetés elfogadása volt a legfontosabb napirendi pont. A döntés végül megszületett, de a vita világossá tette, hogy korántsem teljes az egyetértés a város jövőjét illetően.
„Minden rendben van” – vagy mégsem?
Szabó Zoltán Ferenc polgármester összesen közel másfél órás felszólalásában több ponton eltávolodott a konkrét költségvetési tényektől. Azt bizonygatta: Szentes stabil, működőképes, sőt “mintaváros”.
A felszólalás hangvétele alapján úgy tűnhetett, hogy komoly problémák nincsenek, a rendszer működik, a vezetés kézben tartja a folyamatokat. A kritikus hangokra a polgármester gőgösen reagált és ismét érzékelhető volt: a konstruktív hozzáállást csak támogatásként, semmint érdemi vitaként értelmezi.
Csakhogy a költségvetés nem politikai kommunikáció kérdése. Hanem számoké.
1,8 milliárdos strukturális feszültség
Torday Henrietta a Fidesz–KDNP képviselője felszólalásában világosan fogalmazott: a kérdés nem az, hogy működőképes-e a város. Működőképes. A kérdés az, milyen alapokon és meddig. Az intézményi igények 1,8 milliárd forinttal haladják meg a lehetőségeket. Véleménye szerint ez strukturális probléma. A rendszer többet költ, mint amennyit a város tartósan meg tud termelni. Majd hozzátette, hogy a költségvetésben erre a válaszlépések: a dologi kiadások csökkentése, a gazdasági társaságok támogatásának visszavágása, a maradvány felélése és új hitel felvétele.
Torday Henrietta szerint ez a megközelítés a problémák időben való eltolása. “A dologi kiadások csökkentése ma még nem látványos, de néhány éven belül elmaradó karbantartásokban, halogatott felújításokban, feszültebb intézményi működésben és szakember-elvándorlásban jelentkezhet.” – mondta.
Emlékeztetett arra is, hogy a tavalyi évben közel 50 embernek mondtak fel az önkormányzati intézményekben és ezzel 50 családnak tették igen nehézzé a helyzetét. Ez lenne a kiszámíthatóság?
Pályázati függőség és hiányzó gazdasági fordulat
A fejlesztések 88 százaléka pályázati forrásból valósul meg. A Fidesz-KDNP képviselője szerint ez azt jelenti, hogy a városp irányát a pályázati ciklusok határozzák meg. “Hol van a régóta emlegetett gazdaságfejlesztési fordulat?” Tette fel kérdését. A kritika lényege nem a működés tagadása volt, hanem a jövőkép hiánya.
Megszavazták – mert a város működése az első
Fontos tény ugyanakkor, hogy a Fidesz–KDNP frakció tagjai megszavazták a költségvetést. Nem politikai taktikázásból, hanem azért, mert a város működése nem lehet vita tárgya. Az intézmények működésének biztosítása, a bérek kifizetése, az alapfeladatok ellátása elsődleges felelősség.
A frakció álláspontja szerint a költségvetés elfogadása a stabil működés minimumfeltétele. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy egyetértenének annak irányával vagy szerkezetével.
Torday Henrietta felsorolta azokat a súlyos hiányosságokat, melyek szerinte a legsürgetőbbek: “nincs világos, saját bevételekre építő gazdasági koncepció,nincs látható kitörési pont, nincs olyan stratégiai fordulat, amely hosszú távon csökkentené a pénzügyi feszültségeket.”
A támogatás tehát a működésnek szólt, nem a szemléletnek.
A vita valódi tétje
A költségvetés elfogadásra került. A város 2026-ban is működni fog. Torday Henrietta felszólalása végén a következő kérdéseket nyomatékosította:
- “Ki vállalja a felelősséget azért, hogy Szentes évről évre szűkülő mozgástérrel működik?
- Ki vállalja a felelősséget azért, hogy nincs látható gazdasági áttörés?
- A választók nem könyvelési egyensúlyt várnak. Hanem jövőképet. Én ebben a költségvetésben nem látok jövőképet!”
De a nagy kérdés továbbra is fennáll: elegendő-e a működőképesség?
- Hirdetés -