Megállapodás született a Mol magyar olajipari vállalat és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS) lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról, az adásvételi szerződés feltételeit az amerikai vezetés felé is továbbítják – közölte Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter hétfőn.
Ezzel a Mol és rajta keresztül Magyarország nem csupán egy stratégiai eszközt szerez, hanem olyan súllyal és mozgástérrel válhat kulcsszereplővé a közép-európai energiabiztonságban, amellyel eddig egyetlen regionális szereplő sem rendelkezett.
A szerb tárcavezető hozzátette:
a szerződés értelmében Szerbiának is sikerül javítania pozícióin a vállalat irányításában, mert az állam a mostani részesedését további 5 százalékkal növeli, s így a szerb állam tulajdonhányada meghaladja majd a vállalat részvényeinek harmadát a NIS-ben.
A részletekkel kapcsolatban az Index sajtóértesülésekre hivatkozva arról írt, hogy a magyar nagyvállalat oroszok NIS-ben lévő 56,15 százalékos tulajdonrészét vette meg, ugyanakkor a tulajdon egy része az Egyesült Arab Emírségekbe is kerül.
A portál beszámolója szerint a NIS eladásának lehetősége azt követően került napirendre, hogy az amerikaiak októberben szankciókat vezetett be az orosz energiaszektor ellen. Az intézkedések következtében leállt a nyersolajszállítás Horvátország felől, a Janaf-vezetéken, így a pancsovai üzemben – Szerbia egyetlen kőolaj-finomítójában – a termelés is megszűnt. A szerb vállalat tulajdonosi szerkezete erősen orosz kötődésű.
A Gazprom közvetlenül 11,3 százalékos részesedéssel bír, míg leányvállalata, a Gazpromnyeft további 44,9 százalékot birtokol. A szerb állam eközben 29,9 százalékos tulajdonrésszel van jelen a cégben. A fennmaradó hányadon kisebb befektetők és a vállalat dolgozói osztoznak. Ez az összetett tulajdonosi háttér magyarázza, miért vált kulcskérdéssé a NIS jövője nemcsak Szerbiában, hanem az egész régió energiapiacán is.
Az Index egy vasárnap megjelent cikkére visszautalva arra is emlékeztet, hogy az üzlet tétje egy akvizíción is messze túlmutat, tekintettel arra, hogy Szerbia egyetlen finomítójának működése, a térség üzemanyag-ellátása és az energiaáramlás újraszervezése forog kockán, így a Mol és rajta keresztül Magyarország nem csupán egy stratégiai eszközt szerez,
hanem olyan súllyal és mozgástérrel válhat kulcsszereplővé a közép-európai energiabiztonságban, amellyel eddig egyetlen regionális szereplő sem rendelkezett.
Az amerikai szankciók, amelyek az orosz energiaszektort célozzák, nemcsak gazdasági, hanem politikai és közéleti kérdéssé is tették a NIS sorsát Szerbiában. A szerb N1 korábbi értesülései szerint egy 12 tagú magyar delegáció járta végig a NIS finomítójának kulcsfontosságú létesítményeit. A bejárás elsősorban műszaki és technológiai jellegű, vagyis már nem elvi, hanem nagyon is gyakorlati szinten zajlott az egyeztetés.
A két vállalat között jelentős ellátási szinergiák lennének kihasználhatóak, hiszen a NIS finomítója jó műszaki állapotban van, de a vállalatnak kutatás-termelési érdekeltségei is vannak, kiskereskedelmi hálózata pedig több mint 400 töltőállomásból áll, és Délkelet-Európa mellett több uniós tagállamban is jelen van, így a lépés tökéletesen illeszkedhet a Mol növekedési portfóliójába.
.
Fotó: Ivan Milutinovic / Reuters
- Hirdetés -