Belföld

Több pénz érkezik 2026-tól: így változik a GYED és a táppénz

2026 januárjától a minimálbér emelése miatt több fontos állami juttatás összege is nő. A GYED, a táppénz és más ellátások magasabb alapból számolódnak majd, így sokaknál maradhat több pénz.

2026 januárjától több gazdasági támogatás és juttatás összege emelkedik Magyarországon – és nem véletlenül: a minimálbér és a garantált bérminimum is nő, így a hozzájuk kötött ellátások is automatikusan nagyobbak lesznek.

A gyermekgondozási díj (GYED) például úgy működik, hogy a minimálbér 1,4-szereséig fizetik, vagyis amikor a minimálbér 2026-ban bruttó 322 800 forintra nő, a GYED felső határa is körülbelül 451 900 forintra ugrik havonta.

A táppénz esetében a napi maximális összeg úgy alakul, hogy a minimálbér kétszeresének harmincad részét veszik alapul. Ennek megfelelően a 2025-ös napi kb. 19 387 forintról 2026-ra kb. 21 500 forintra emelkedik a plafon, ami azt jelenti, hogy a legtöbbet táppénzként kapható összeg is nő.

Nem csak ezek a juttatások érintettek: a gyermekek otthongondozási díja (GYOD) a minimálbér száz százalékával egyezik meg, tehát ez is a bruttó 322 800 forintos szintre emelkedik, míg a diplomás GYED összege szintén a minimálbér vagy garantált bérminimum meghatározott százalékát veszi alapul.

A változás azt is jelenti, hogy például az álláskeresési járadék és egyes járulékkedvezmények felső határai is nagyobbak lesznek, hiszen ezek is a minimálbérhez vagy annak szorzóihoz kötődnek.

Összességében a 2026-ra tervezett minimálbér-emelés hatására nemcsak a fizetések nőnek, hanem a hozzájuk kapcsolódó állami juttatások és ellátások összege is – így az érintettek számára több marad a zsebben, akár gyermekgondozás, akár betegség vagy álláskeresés idején.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a Magyar Nemzetnek korábban arra is rávilágított, hogy a munkavállalók szempontjából a minimálbér és a garantált bérminimum jelentősége kiemelkedő. A munkáltatók jelentős részét közvetlenül érinti valamelyik meghatározott legalacsonyabb bér összege, de azok közül, akik nem közvetlenül minimálbéren vagy bérminimumon keresnek munkavállalót azoknak is igazodniuk kell a béremeléskor a bérminimum vagy a minimálbér növekedéséhez. Tehát elsősorban azért, hogy a vállalaton belüli bérhierarchia fennmaradjon a minimábér emelekedése várhatóan a nagyobb fizetéssel rendelkezők bérét is feljebb húzza.

Magyarország 2022-ben a GDP mintegy öt százalékát fordította a családok támogatására. A kormány itt nem állt meg, az azóta eltelt időszakban tovább bővítette a családokat támogató intézkedések körét: júliustól adómentes lett a csed, a gyed és az örökbefogadói díj, ötven százalékkal emelkedett a gyermekek után járó adókedvezmény. Októberben indult a háromgyermekes anyák, januártól pedig a harminc év alatti anyák és a negyven év alatti kétgyermekes anyák adómentessége, és tovább emelkedik a gyermekek után járó adókedvezmény összege.



- Hirdetés -

Hasonló bejegyzések

Ábrahám Róbert: Minden nemzeti érzelmű emberre szükség van, mert “a hazánk szellemi megszállás alatt áll”

cs3-szerkeszto

Visszajönnek a régi idők, a magyar cégek helyett a külföldi multik kerülhetnek előnybe

cs3-szerkeszto

Fogy a rendőrök türelme: idén már nem lesz béremelés, felmondások és munkabeszüntetés is jöhet

cs3-szerkeszto

Trükkök százai: példátlan ferdítés Kapitány István gazdasági jelentése

cs3-szerkeszto

Stefan Streit: Szerencsés döntés volt az egész családtól, hogy még nem költöztünk ősi hazánkba vissza

cs3-szerkeszto

Mező Gábor: a sokszor már Kun Bélára emlékeztető Molnár Áron tulajdonképpen egy szelep

cs3-szerkeszto

Elkezdődik az iskola – és vele együtt a gyerekek címkézése?

cs3-szerkeszto

Sorban nyitják meg az aszály miatt a pénzcsapokat Európában, a magyar gazdák erre hiába várnak

cs3-szerkeszto

Ideje felkészülni, ez nagyon fog fájni: a 20 százalékos drágulás csak a kezdet – brutális ár és hiány fenyeget gázolajból

cs3-szerkeszto