A Horthy-korszak Szentesének gazdasági életében a mezőgazdaság dominált, de ehhez a munkához elengedhetetlen volt egy stabil, minőségi járműpark. Itt lépett a képbe Kovács Pál patkoló és kocsikovács, akinek vállalkozása jóval túlmutatott egy egyszerű kovácsműhelyen: gyakorlatilag a dél-alföldi régió kocsigyáraként működött.
Kovács Pál telephelye a Lord Rothermere utca 24. szám alatt (mai nevén Vásárhelyi út 52.) volt, és az 1930-as évek elején a modern kézműves ipar és a kereskedelem találkozási pontját jelentette. Mondhatni, itt készültek a tanyavilág Rolls-Royce-ai.
A kocsikovács, mint raktárvezető
Kovács Pál tevékenysége egyedülálló volt, mert ötvözte a klasszikus mesterségbeli tudást a piaci igényekkel.
- Patkolás és Kovácsmesterség: Műhelye biztosította a tanyasi és városi közlekedés alapját: itt történt a lovak precíz, minőségi patkolása, és a már meglévő kocsik gyors, szakszerű javítása.
- Kocsigyártás és Kereskedelem: Vállalkozása igazi üzleti modellje a gyártás és a raktározás volt. A telephely nem csupán gyártókapacitásként, hanem nagyméretű raktárként is funkcionált, ahol azonnal megvásárolhatóak voltak a legkeresettebb típusok.
- A tanyavilág típusai: A raktáron tartott kínálat tökéletesen leképezte a korabeli agrárvidék igényeit. A feljegyzések szerint Kovács Pál főként a következő járműtípusokat tartotta:
- Nagyatádi kasos kocsik: Tartós, erős szerkezetű kocsik, melyek ideálisak voltak a mezőgazdasági termények és szerszámok szállítására.
- Féderes kocsik: Ezek a rugós (féderes) felfüggesztésű kocsik már a kényelmesebb közlekedést szolgálták, gyakran személyszállításra vagy a tehetősebb gazdák utazásaira használták őket.
- Stráf kocsik: Egyéb, valószínűleg helyi vagy speciális szállítási igényeket kielégítő robusztus járművek.
Miért Fontos Ez Ma?
Kovács Pál kocsigyára kiváló példa arra, hogyan működött a kis- és középvállalkozói réteg Szentesen a két világháború között. A Lord Rothermere utcai telephely nemcsak a vasat és a fát formálta, hanem a gazdasági infrastruktúrát is.
A gépjárművek elterjedése előtt ez a fajta vállalkozás volt az, ami mozgásban tartotta a várost és a tanyavilágot, garantálva a termények piacra jutását és a vidék ellátását. Kovács Pál műhelye így nem csupán egy ipari létesítmény volt, hanem a szentesi gazdasági hálózat egyik nélkülözhetetlen csomópontja is.
.
Borítókép: Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Archívum / Negatívtár / Pölös István gyűjteménye
- Hirdetés -