2025. június 21-én a Múzeumok Éjszakája országos program keretében nyílt meg az Ég Szentes felett… címet viselő időszaki tárlat a Koszta József Múzeumban, ahol 30 darab eddig még nem látott festmény került kiállításra. Az alkotások között számos különleges darab is helyet kapott. A látogató mellett, sokszor a muzeológusok is csak egy-egy kiállításra készülve szembesülnek azzal, milyen értékek foglalnak helyet évtizedek óta a raktárban…
A szentesi tárlat egyik legrégebbi darabja az ifjabb Kiss Bálint – az ismert református lelkész fia – keze által 1830 körül készített Kurca – part híddal és csónakkal nevet viseli. A festmény műteremben készült, a tartalmát az alkotója többször módosította. A kép különlegességei közé tartozik, hogy felülete szinte tökéletesen sima, így egyfajta fényképszerű érzetet ad a megtekintéskor.
Szintén a szentesi táj szépségét örökíti meg Joó Béla tájképe is, mely a Téli tájkép névre hallgat. Ez a festmény elődjéhez hasonlóan tükörsima felületet kapott, azonban egy fontos különbséggel rendelkezik: mivel ez az alkotás tökéletesen valósághűen mutatja be a tájat, így a kép hatalmas fotó látszatát kelti.
Kováts Károly A hékédi szélmalom című alkotása egy eddigiektől eltérő tulajdonságával emelkedik ki.
A művész a 18. századi holland tájképfestészet mintájára, a címadó épületet tökéletes valósághűséggel ábrázolja. A festmény felülete nem lett simára dolgozva. Ennek is köszönhető, hogy a malomlapátok és a felhők szinte megmozdulnak a vásznon. Kováts Károly másik alkotása nem a háromdimenziós hatás miatt fontos, hanem azért, mert egy olyan épületet mutat be, amely a mai napig ott áll a város központjában. A Szentes városi forgatag nevet viselő képe részletgazdag betekintést enged, hogyan is zajlott az élet a múlt században a sétálóutca környékén.
Érdemes kiemelni az alkotók közül Fridrich Jánost is, akit a köztudat elsősorban a szentesi fotóműterméről ismer. Kevesen tudják, a művész nem csak fényképész mester volt, hanem festett is. Módszere a többi kiállított személytől eltérő: kameráival készített fotográfiákat, amelyeket figyelemre méltó ügyességgel színezett ki utólag. Mindemellett azzal is kiemelkedett, hogy műtermében rendszeresen adott helyet kisebb kiállításoknak, valamint számos tárlatot megörökített kameráival, ezzel is segítve, hogy kortársai alkotásai fennmaradjanak az utókor számára.
Szintén érdekesek Bődy Mária alkotásai, azonban nem feltétlen a témaválasztás vagy a technika miatt.
A festő életművéből, habár számos darab ismert, az alkotó személyét máig homály övezi, ugyanis nem lelhető fel róla egyetlen festett vagy fényképes portré sem. Kortársaival ellentétben – jelen tudásunk szerint – nem készített önarcképet.
A tárlaton a további alkotók festményei tekinthetőek meg 2025. október 31-ig a Koszta József Múzeumban: Joó Béla, Hegedűs László, Révész Imre, Hermann Lipót, Tokácsli Lajos, Terney Béla, Katona Kiss Ferenc, Halász Szabó Sándor, Sági Sándor és Koszta József.
Forrás, fotó: Koszta József Múzeum
- Hirdetés -