Csongrád

Reggeli Volán járat: Az emberség nem tűnt el, csak csendesebben van jelen a hétköznapokban

Egy elveszett kulcs, egy türelmes sofőr, egy reggeli pillanat, ami csendben helyre tette a világot. Nem történt semmi rendkívüli – mégis minden benne volt, amit emberségről, figyelmességről és egymás iránti tiszteletről tanulhatunk. Egy aranyos történet következik a rohanó világunkból!

Kora reggel indultam dolgozni a Csongrád és Maszlaghalom között közlekedő járattal. Már világos volt, a buszon rajtam kívül csak néhány utas ült. Nem sokkal az indulás után, alig egy kereszteződésnyire, a másik utas szólt a sofőrnek, hogy szeretne leszállni, mert kiesett a kulcsa rajta a ház- és az indítókulcsa is. A helyzet ismerős lehet bárkinek, egy apróság, ami pillanatok alatt hatalmas gondot okozhat.

A sofőr azonban nem csak megállt, hanem visszafordult. Segítőkészen, nyugodtan csak annyit mondott:

„Belefér a menetidőbe, keresse meg nyugodtan.”

Leszálltunk, kerestük, de a kulcs sehol. Az utas mondta, hogy induljon nyugodtan, majd vár egy órát a következőre, de látszott rajta a fáradtság. A busz lassan újra elindult, a vezető figyelte az utat, hátha mégis előkerül. A kulcs meglett. A sofőr azonnal megállt, visszavette az utast, aki hálásan köszönte meg az odafigyelést és emberséget.

Ez a történet nem világrengető, de pontosan az ilyen pillanatokban mutatkozik meg, mit jelent embernek lenni. A buszsofőr példát mutatott figyelemből, türelemből és jóindulatból. Nem sietett, nem legyintett, nem vette semmibe más gondját. Egyszerűen segített. A világ sok esetben nem attól lesz jobb hely, hogy mindig nagy dolgokat teszünk, hanem attól, ha a kis dolgokat emberséggel kezeljük. Ezen a reggelen a Volán egyik sofőrje épp ezt tette.

Nem került semmibe, mégis sokat adott. Egy rövid visszakanyarodás, egy nyugodt mondat, egy pillanatnyi lelassítás. Ez az apró tett egész napra elegendő hitet adhat abban, hogy az emberség nem tűnt el, csak csendesebben van jelen a hétköznapokban. Ezért is fontos, hogy időnként észrevegyük az ilyen pillanatokat, és szóvá tegyük őket. Nem azért, hogy ünnepeljünk valakit, hanem hogy emlékeztessük egymást, így is lehet. Legyünk azok az emberek, akik visszafordulnak, ha kell.



- Hirdetés -

Hasonló bejegyzések

Csongrádon ismét keresik a legszebb konyhakerteket

cs3-szerkeszto

Szentesi és csongrádi diákjait is díjazta a HSZC

cs3-szerkeszto

Új lehetőség hátrányos helyzetű nőknek: egy szentesi és egy csongrádi iskola is részt vesz a projektben

cs3-szerkeszto

Évről évre méltó módon őrzik Dr. Katona Imre emlékét Csongrádon

cs3-szerkeszto

Pünkösdi evezőcsaták a Kis-Tiszán, ahol 14. alkalommal rendezték meg a csongrádi sárkányhajó versenyt

cs3-szerkeszto

Átadták Csongrádon a jó tanuló–jó sportoló díjakat

cs3-szerkeszto

Harminc éve a közös éneklés öröméért, jubileumi koncertet adott a Csongrádi Zenebarátok Kórusa

cs3-szerkeszto

A zene töltötte meg a Szentháromság téri parkot, ahol ismét nagy sikert aratott a TérZenePark Csongrádon

cs3-szerkeszto

A csongrádi Bak Szilvia maximális pontszámmal hódította vissza a vándorserleget mézeskalács alkotásával

cs3-szerkeszto