Több milliárd forintos fejlesztések és intézkedések indultak el az aszály okozta károk mérséklésére Magyarországon – hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet a felső-kurcai zsilipnél tartott az Energiaügyi Minisztérium, az Agrárminisztérium és az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A rendezvény célja az volt, hogy bemutassák a vízgazdálkodás új irányait és az éghajlatváltozás következményeire adott válaszokat.
V. Németh Zsolt a felső-kurcai zsilipnél tartott aszálykár-elhárítási gyakorlaton azt mondta, nem lehet megállítani a klímaváltozást, a feladat a hatások csökkentése és az alkalmazkodás. Emlékeztetett, hogy a vízgazdálkodásnak komoly hagyományai vannak a térségben, 1937-ben a Tisza- és a Körös-völgyében indult Európa legnagyobb vízszétosztó rendszerének kialakítása.
A vízvisszatartás a legfontosabb feladat
A vízvisszatartás ma a vízügy legfontosabb feladata, az elmúlt tíz évben 33 projekt keretében 170 milliárd forintot fordítottak erre a célra, a következő években pedig 242 milliárd forintnyi projektcsomag valósul meg országszerte – ismertette. V. Németh Zsolt elmondta, a vízgazdálkodási tárcaközi bizottság szoros partneri együttműködést alakított ki a mezőgazdasági ágazat szereplőivel.
A Tisza vízgyűjtőjén kevesebb víz folyt ki az országból, mint amennyi érkezett
Már a télen elkezdődött az aszály elleni felkészülés, minden csatornában vizet tartottak vissza, ahol erre lehetőség volt. Ennek köszönhetően sikerült elérni, hogy az első negyedévben a Tisza vízgyűjtőjén kevesebb víz folyt ki az országból, mint amennyi érkezett – közölte az államtitkár.
Az Energiaügyi Minisztérium és az Agrárminisztérium 10 milliárd forintot fordíthat meglévő csatornák karbantartására. A gazdálkodók online felületen jelentkezhetnek, amennyiben vizet szeretnének juttatni területeikre, több mint hatszázan már élni is kívántak ezzel a lehetőséggel – mondta.
Az aszálykár-elhárítási gyakorlaton gépészeti átalakítással alkalmassá tettek egy vízkivételi berendezést, hogy alacsonyabb vízállás mellett is működhessen. A felső-kurcai zsilipnél kettő úszóműre telepített szivattyú szolgálja azt, hogy szélsőséges vízállás esetén biztosítható legyen a Kurca vízpótlása, emellett a szakemberek az ideiglenes vízátemelésre is példákat mutatnak be – tudatta az államtitkár.
Az aszály elleni védekezés az ország élelmiszer-ellátásnak biztonságát is szolgálja
Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára arról beszélt, hogy az aszály elleni védekezés nemcsak a táj ökoszisztémájának megőrzését, hanem az eredményes mezőgazdasági tevékenységet az ország élelmiszer-ellátásnak biztonságát is szolgálja.
A klímaváltozás káros következményeinek mérséklése érdekében költséghatékony megoldásokat kell alkalmazni – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: a vízmegtartást kell előtérbe helyezni, oda vezetni a vizet, ahol a legnagyobb szükség van rá, ezzel hűteni a környezetet, és beszivárogtatva pótolni a felszín alatti vízkészletet.
A kormány aszályveszélyhelyzetet hirdetett
Az államtitkár kitért arra, hogy a kormány aszályveszélyhelyzetet hirdetett, és jelezte: az elmúlt öt gazdasági évből négy aszályos volt. A tavalyról áthúzódó aszály, a téli csapadékhiány és a hókészletben tárolt alacsony vízmennyiség olyan krízist válthat ki, amely akár a 2022-eshez hasonlóvá teheti az idei évet – figyelmeztetett.
Elmondta, a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara felmérései alapján igyekeznek a mezőgazdasági termelők vízigényeit kielégíteni úgy, hogy a nem állami kezelésben lévő, harmadlagos csatornákba többlet vizet juttatnak.
Az idei évre kitűzött célt, hogy a korábbinál 150-200 millió köbméterrel több vizet juttassanak a tájba már sikerült elérni. A vízzel megtöltött tározóterek, csatornák mentén több száz méteres vagy akár egy kilométeres szélességben érzékelhető a pozitív környezeti hatás, a talajvízszint megemelkedése – mondta Hubai Imre.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az öntözésfejlesztési pályázatokon 65,8 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre. A pályázatok kiírása, illetve a már beadott igények értékelése hamarosan megtörténik.
Hubai Imre bízik abban, hogy hosszú távú munka eredményeként Magyarországon az öntözhető terület nagysága meghaladhatja a 400 ezer hektárt, amivel nemcsak stabilizálni lehet, hanem akár meg is sokszorozható a mezőgazdaság teljesítménye.
Csongrád-Csanád vármegyében kiemelten fontos a vízmegtartás
Szabó István lapunknak elmondta, hogy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége szintén kitűzte céljai közé, hogy minél több víz maradjon a településeken és az ország területén. Ez Csongrád-Csanád vármegyében kiemelten fontos, hiszen az agrárium szereplői és az itt élők nagyon kevés vízzel találkoznak, mert kifolyik a folyóinkon keresztül. Magyarország kormánya elindította a Vizet a tájba programot, amit mi teljes mellszélességgel támogatunk és mindenben segítünk, hogy sikeres legyen.
- Hirdetés -