Június 17-én világszerte az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapját tartják, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a termőföldek pusztulására, a vízhiány súlyosbodó problémáira és az éghajlatváltozás következményeire. A világnap kapcsán Szabó Istvánt, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének vármegyei elnökét kérdeztük a térségi kihívásokról.
Szabó István szerint az éghajlati változások hatásai már nem csupán elméleti jóslatok, hanem nap mint nap érezhető valóság. Elmondta, hogy minden évszázadban vannak nehezebb periódusok, de most már egyértelmű, hogy egy éghajlatváltozás zajlik Magyarországon és benne Szentes, Csongrád és Kistelek környékén is.
Azonnal cselekedni kell!
A TÖOSZ vármegyei elnöke hangsúlyozta: nem elég a helyzetet felismerni, cselekedni is kell, méghozzá azonnal. A vízmegtartás a kulcs a mezőgazdaság, az élővilág és az emberi életminőség fenntartásához.
„A mi térségünkben is tevőlegesen kell tenni azért, hogy a vizet, ami az országunkba befolyik, itt is tudjuk tartani” – fogalmazott. Pozitívumként emelte ki, hogy már megkezdődtek kisebb léptékű, kormányzati vízügyi beavatkozások.
„A vízügyi igazgatóság már elindította a munkálatok apróbb részét. A leggyorsabb megoldás az, hogy amikor víz van a folyóinkban, akkor abból feltöltjük a holtágakat, csatornákat és mindent, ahol lehet vizet tározni” – nyilatkozta.
Átfogó vízügyi stratégiára van szükség
Szabó István ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ezek a lépések nem elegendők a hosszú távú fenntarthatósághoz. Kifejtette, hogy minden évben folytatni kell az aszály elleni küzdelmet, és egy átfogó vízügyi stratégiával kell kezelni ezt az egész helyzetet a következő években.
A világnap alkalmából érdemes mindannyiunknak elgondolkodni azon, hogyan gazdálkodunk a vízzel a háztartásban, gazdaságban, önkormányzati vagy nemzeti szinten. Az éghajlati alkalmazkodás és a természeti erőforrások megőrzése nem választás kérdése, hanem a jövő záloga.
- Hirdetés -