Bár a magyar zöldségtermelők képesek lennének ellátni a hazai piacot paprikával és paradicsommal a szezonban, az importtermékek dominanciája továbbra is jelentős problémát okoz. Erre hívta fel a figyelmet a Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ) a szentesi sajtóeseményén, ahol a FruitVeB vezetője is megszólalt. A cél egyértelmű: visszaállítani a 2019-es szintet, és 80 százalék fölé emelni a magyar zöldségek arányát a boltokban.
Jelentős importnyomás és árérzékenység
A magyar termelők évek óta küzdenek az erős importnyomással, különösen a szezonális termékek, mint a paprika és a paradicsom esetében. Bár húsvét után a hazai termelők el tudnák látni a vásárlókat minőségi áruval, továbbra is sok uniós, sőt, unión kívüli (például észak-afrikai) import zöldség kerül a boltok polcaira. A fogyasztók rendkívül árérzékenyek, ami az elmúlt évek energiaválsága és inflációja óta csak fokozódott.
„Jelenleg Magyarországon és Közép-Kelet-Európában is rendkívül erős az importnyomás, a boltokban a májusi szezon kezdete után is jelentős mennyiségben érhetőek el például az észak-afrikai régióból származó paprikák. Ez pedig nehéz helyzetbe hozza a magyar termelőket” – emelte ki Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke. Hozzátette, a pünkösdi ünnepekre már látszott a pozitív elmozdulás, ekkor a legtöbb áruházláncban már 80% fölötti volt a magyar paprika és paradicsom aránya, ami bizonyítja, hogy ez nem ördögtől való elvárás.
Nem egyenlő feltételek és plusz költségek
A hazai termelők versenyhátrányban vannak a harmadik országbeli importtal szemben, mivel a szigorú uniós előírások, mint a fenntarthatósági és munkakörülményekre vonatkozó szabályok, valamint a minőségbiztosítási folyamatok jelentős extra költséget jelentenek. Észak-Afrikában például ezek az előírások sokkal enyhébbek, ami alacsonyabb termelési költségeket eredményez.
„Nehéz úgy zöldségeket összehasonlítani, hogy nem ugyanazok az előírások vonatkoznak rájuk” – mutatott rá Nagypéter Sándor. Emellett a hazai termékekre rakódó magasabb áfa és a Szlovákiához képest lényegesen nagyobb környezetvédelmi termékdíj (EPR) is rontja a versenyképességet.
Hanyatló hazai termelés, növekvő import
Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnök-ügyvezetője szerint az importnyomás erősödése nem új keletű probléma, hanem egy 15-20 éves tendencia. „Korábbi kettő és félmillió tonnás zöldség-gyümölcs termésünk 2 millió tonnára csökkent, és ebben az évben egészen biztosan nemi fogja az 1,6 millió tonnát meghaladni. Tehát termelésünk csökken.”
Apáti Ferenc hangsúlyozta, hogy a csökkenő termelés mellett a zöldség-gyümölcs fogyasztás enyhén emelkedett, ami egyértelműen az import növekedéséhez vezet. Hozzátette, hogy a hazai piacról és az exportpiacokról is kiszorulnak a hazai termékek, és az idén tapasztalható jelentős fagykárok a gyümölcsök esetében tovább erősítik az importra való utaltságot.
Kisebb ökológiai lábnyom és innovatív megoldások
A hazai termelés mellett szól a jelentősen kisebb ökológiai lábnyom is, hiszen a rövidebb ellátási láncok kevesebb környezeti terhelést jelentenek. Ráadásul a helyben termesztett zöldségek magasabb érettségi fokon szedhetők le, így ízletesebbek is.
A DélKerTÉSZ termelői élen járnak a fenntartható termesztésben: a fosszilis energiát közel 80 százalékban kiváltották, napelemeket és hőszivattyúkat telepítenek, korszerűsítik a fóliákat, és biológiai növényvédelemmel óvják a terményeket. Szentes mint fontos hajtató körzet, termálvízzel fűtött zöldségházakban, szabályozott környezetben biztosítja a zöldségek fejlődését. A hatékonyság javítása érdekében közel 3 milliárd forintos beruházással egy új, több mint 10 ezer négyzetméteres logisztikai csarnok is épült, hűtőtárolókkal.
Közvetlen értékesítés és a magyar termék jelölése
Annak érdekében, hogy a minőségi magyar termékek minél több fogyasztóhoz eljussanak, a DélKerTÉSZ fontos lépéseket tesz a közvetlen értékesítés felé. Júniusban indul a webshopjuk, és megnyílt a szentesi mintaboltjuk is.
A szakemberek szerint kiemelten fontos, hogy a fogyasztók egyértelműen meg tudják különböztetni a magyar termékeket az importtól. Sokszor a boltok polcain nem egyértelmű a származási jelölés, holott létezik erre vonatkozó rendelet. A DélKerTÉSZ javasolja, hogy az áruházláncok polcrendszerében külön részt kapjanak a magyar termelői szervezetek árujai, ahogy erre Ausztriában és Németországban is van példa. Ez nem csak a fogyasztók tájékoztatását segítené, hanem a hazai brandek megjelenését is erősítené.
- Hirdetés -