Hazánkban komoly múltra tekint vissza az egyházjog magasszintű művelése. Ezt a hagyományt viszi tovább a frissen megalakult Magyar Kánonjogtörténeti Társaság, amely Szuromi Szabolcs Anzelm nemzetközi hírű professzor kezdeményezésére, Szeged-Csanád egyházmegyei papokkal a sorában alakult. A részletekről az atyákat kérdeztük.
A kánonjog – mint a Katolikus Egyház saját belső joga – több tudományágra oszlik, melyek között találjuk a kánonjogtörténetet, és annak három területét (forrás-, intézmény-, és tudománytörténetet. A kánonjogtörténet művelése komoly hagyományokkal rendelkezik Magyarországon. Itt elég csak Serédi Jusztinán (†1945), Móra Mihály (†1967), Bónis György (†1985), Bánk József (†2002), valamint Erdő Péter bíboros munkásságára utalni.
A kánonjogtörténetnek a teológia és a jogtudományok keretében történő művelésén túl, 2000 óta figyelemreméltó számú hazánkban a kánonjogtörténeti témájú tudományos fokozatok megszerzése. Ez összekapcsolódik mind a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetének a működésével, mind a budapesti székhelyű Nemzetközi Kánonjogtörténeti Kutatóközpont munkájával. Ezeken belül pedig egyértelműen kötődik Erdő Péter és Szuromi Szabolcs Anzelm tudományos oktató és kutató tevékenységéhez.
Az elmúlt két és fél évtized megérlelte tehát, hogy a nemzetközi példákat követve létrejöjjön a Magyar Kánonjogtörténeti Társaság, amely 2025. május 15-én alakult meg Budapesten, az I. Kánonjogtörténeti Doktoranduszi és Posztdoktori Kerekasztal-konferencia keretében.
A részletekről és a jövőbeli tervekről Szuromi Szabolcs Anzelm professzort kérdeztük.
– „A Társaság célja, hogy intézményes fórumot teremtsen a kánonjogtörténet területén akár doktoranduszként, posztdoktorként, kánonjogászként, oktatóként, vagy kutatóként tevékenykedők számára” – vázolta a professzor.
Ezt tudományos továbbképzések, kutatási programok, különböző méretű szakmai szimpóziumok, valamint publikációs lehetőségek megszervezésén keresztül valósítják meg.
– „Ezzel egyúttal erősítjük a kánonjogtörténet tudományának magyarországi elsajátítását és művelését. Továbbá mindezt kiegészíti a kánonjogtörténeti ismeretterjesztés, valamint a kapcsolattartás és együttműködés más – akár nemzetközi szinten működő – kánonjogi és kánonjogtörténeti társaságokkal, kutatóközpontokkal és intézetekkel” – fejtette ki Szuromi professzor.
Külön büszkeség, hogy a 2025. május 15-én megrendezett első kerekasztal-konferencia hat előadója közül három a Szeged-Csanádi Egyházmegye tagjai közül került ki.
Dr. Bejan Topsi Valentin A katolikus iskola identitásának kérdéseiről,
Dr. Fazakas Attila Szent Ágoston szemináriumáról,
Negyela Zoltán pedig A temetkezés a nyugati és a keleti egyház fegyelme fényében címmel tartott előadást.
Elhangzott Dr. Keppinger Boglárka: Kaphatnak-e laikusok felhatalmazást (facultas)? Kánonjogtörténeti szempontok és adalékok,
Megyeri Ciprián: A klérusba való belépés követelményei az első századokban
Szabó Csaba Péter: A keresztény angelológia forrásai az alexandriai iskolában témájú előadása.
Bevezetőt tartott Dr. Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem., az újonnan megalakult Magyar Kánonjogtörténeti Társaság elnöke.
Fazakas Attila szeged-móravárosi plébános, a Társaság titkára örömét fejezte ki a megalakulással kapcsolatban.- „Különös megtiszteltetés számomra ez a felkérés, hogy a pasztorális munka mellett tudományos tevékenységekkel is gazdagíthatom Egyházunk küldetését, több szeged-csanádi paptestvérrel együtt, akik szintén jogtörténeti témában írták doktori disszertációjukat – mondta a plébános.
- Hirdetés -