Megtiltja Brüsszel, hogy az Európai Unió 2028-tól bármilyen formában földgázt, kőolajat, vagy nukleáris fűtőanyagot vásároljon Oroszországtól. Dan Jörgensen, az Európai Bizottság energiáért felelős biztosa bejelentette: kidolgozták, hogyan tilthatók ki az orosz energiahordozók végleg az EU-ból anélkül, hogy bármelyik tagállam – elsősorban Magyarország és Szlovákia – megvétózza a döntést.
A teljes leválást kereskedelempolitikai tiltó eszközként javasolja bevezetni az Európai Bizottság, amelynek megszavazásához megkerülnék a várhatóan a terv ellen tiltakozó Magyarországot, hiszen elég lenne a minősített többség a tagállamok között, amely nagy eséllyel összejönne. Ráadásul a szankciókkal ellentétben elegendő lesz csak egyszer szavazni az EU-s hatáskörbe tartozó tilalmat.
Vége a rezsicsökkentésnek?
Orbán Viktor a brüsszeli bejelentést követően egy ráckevei lakossági fórumon reagált. A miniszterelnök szerint jogilag megvalósítható az Európai Bizottság kedden bejelentett stratégiája, amely az orosz olajról és gázról való teljes leválást célozza meg, de ez súlyos veszélyt jelent Magyarország számára, mert máshonnan drágábban kell beszerezni az energiahordozókat, ezért pénzügyileg nem lesz fenntartható a magyar rezsicsökkentési rendszer.
A kormányfő szerint bár a REPowerEU program értelme az lenne, hogy olcsóbbá tegyék az energia árát, „ehhez képest az előterjesztés arról szól, hogy milyen eszközökkel és milyen határidőkön belül – meglehetősen gyorsan – teszik lehetetlenné, hogy Oroszországtól gázt és olajat tudjunk venni, és még azt is meg akarják tiltani, hogy orosz fűtőelemet használjunk a paksi erőműbe.
Ha elrekesztik az orosz gáz és kőolaj behozatali lehetőségét, ha nem engedik az orosz fűtőelemeket, akkor a rezsicsökkentést nem fogjuk tudni fenntartani. Pénzügyileg nem fog menni, mert akkor máshonnan és drágábban kell beszerezni az energiát – tette világossá Orbán Viktor. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is reagált, szavai szerint az orosz energiahordozók erőszakos, mesterséges és ideológiai kizárása súlyos gazdasági következményekkel járhat, többek között az európai versenyképesség, az energiaárak és az ellátásbiztonság tekintetében.
Szijjártó Péter szerint az EU döntése mögött nem energiapolitikai racionalitás, hanem az Ukrajnának nyújtott támogatás költségeinek áthárítása áll, amelyet – állítása szerint – „az ésszerűen működő” országokkal, például Magyarországgal akar Brüsszel megfizettetni. A miniszter hozzátette: a döntés sérti Magyarország szuverenitását, mivel szerinte az energiaellátás nem politikai kérdés, hanem fizikai adottságokon múlik – onnan lehet importálni, ahonnan vezeték érkezik.
Újabb energiaválságba rohan Európa?
A brüsszeli biztos azt is világossá tette, a Moszkvával szemben 2028-tól életbe lépő tilalmat nem befolyásolják az orosz-ukrán háború lezárása érdekében tett erőfeszítések, a szigorításra akkor is szükség van, ha a két ország időközben békét köt. Brüsszel szerint ha vége a háborúnak, akkor sem szabad Európának újra visszatérnie az orosz energiától való függőséghez.
A döntés azért is rendkívüli, mert nem csak Magyarország és Szlovákia járna rosszul, mivel nem csak a vezetékes gáztranzit tilalmát tartalmazza a brüsszeli csomag, hanem a cseppfolyósított földgáz-behozatal is tiltólistára kerül. Az európai orosz LNG-vásárlások tavaly minden korábbi rekordot megdöntöttek, ami azt jelzi, sok uniós országnak jelentene komoly problémát a várhatóan jelentősen megugró energiaszámla.
A döntés hátterében a szakértők szerint az is látható, hogy a közelmúltban Ursula von der Leyen bizottsági elnök beleegyezett az Egyesült Államok azon követelésébe, hogy amerikai LNG-vel váltsák ki az orosz földgázt, vagyis a jövőben Amerikától kellene a jóval drágább energiaforrást.
Hortay Olivér, a Századvég Energia-és Klímapolitika Üzletágának igazgatója szerint a lépés katasztrofális gazdasági és társadalmi következményekkel járna.
A brüsszeli terv – a linearitás jóindulatú feltételezése mellett is – egy újabb kétszeres áremelkedést idézne elő.
Felidézte: a háború előtt Oroszországból érkezett az EU gázellátásának 40 százaléka. Az arány a tavalyi évre 20 százalék alá csökkent, ami a gáz tőzsdei átlagárát a korábbiak kétszeresére emelte.
Brüsszel a csomag részleteiről szóló jogszabályokat várhatóan a jövő hónapban terjeszti az uniós intézmények elé.
Megismétlődhet az inflációs sokk?
Emlékezetes, az orosz-ukrán háború 2022-es kirobbanását követően az Európai Unió a gazdaság szinte minden területét érintő szankciókat hozott Oroszországgal szemben. Ekkor merült fel először, hogy az EU teljesen leválna az orosz energiahordozókról, számos európai ország pedig le is állította a szállításokat. A szankciók nem maradtak következmények nélkül: az áram és a földgáz piaci ára néhány hét leforgása alatt csaknem a duplájára nőtt a piaci sokk és a spekulációk hatására.
Mindez példátlan energiaválságot idézett elő az uniós országokban: a lakossági rezsiköltségek emelkedése már a nyugati jólétet is erőteljesen kikezdte, de a vállalkozásoknak is magasabb energiaköltségekkel kellett hirtelen szembenézniük, ami egyrészt a fogyasztói árak emelkedéséhez és rekordmagas inflációs sokkhoz vezetett, másrészt súlyos pofont adott Európa versenyképességének.
Jelenleg is a többszörösét fizetik az európai cégek az energiáért, mint egy amerikai vagy egy kínai versenytárs. Noha Brüsszel régóta ígéri, hogy leszorítja az árakat, valójában sorra ezzel ellentétes hatással bíró döntéseket hoz az Európai Bizottság.
A cél világos: akkor se tudjanak az európai országok visszatérni az orosz energiahordozókhoz, ha véget ér a háború. Brüsszel béke és versenyképesség helyett, még mindig a visszafordíthatatlan károk okozásán töri a fejét – reagált a döntésre Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója arra emlékeztetett: az elmúlt években nem sikerült érdemben csökkenteni az orosz gázbehozatalt.
Az EU teljes gázimportjának 19 százaléka még mindig Oroszországból származik, ezzel Oroszország a második legnagyobb beszállító Norvégia után
- Hirdetés -