Belföld

Agrárkamara: jövőre életbe lépnek az új KAP vetésváltásra vonatkozó szabályai

A korábbiaknál is nagyobb körültekintést igényel a jövő évi vetéstervek elkészítése, miután 2024-től életbe lépnek az új Közös Agrárpolitika vetésváltásra és a biológiai sokféleség megőrzésére, köztük az ugaroltatásra vonatkozó szabályai – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pénteken az MTI-vel.

Idén a tagállamok kérésére az Európai Bizottság (EB) a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt átmeneti mentességet tett lehetővé a gazdálkodók számára az egyes támogatási jogcímekhez kapcsolódó, kötelezően betartandó vetésváltási és parlag-kialakítási szabályok alól, annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben használhassák termelésre.

Magyarország – több más uniós tagállammal együtt – kérte Brüsszeltől, hogy 2024-re is terjessze ki ezt a mentességet, az EB azonban egyértelművé tette, hogy jövőre már az új KAP szabályai szerint kell gazdálkodniuk a termelőknek.

Azért, hogy a termelők könnyebben eligazodjanak az új támogatási szabályok között, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábban számos kiadványt készített. Ezek egyike a feltételesség szabályrendszerének részleteit ismerteti, így az őszi és a jövő évi vetésszerkezetek tervezésénél komoly segítséget jelenthet a termelőknek ez a kiadvány, amely a kamara honlapján, a nak.hu oldalon elérhető – írták.

Az új szabályrendszer egyik legfontosabb kritériuma a vetésváltásra vonatkozik: két egymást követő évben nem vethető azonos növénykultúra az adott parcellán, de ha a két főnövény között másodvetést alkalmaznak, a vetésváltás teljesül. A másodvetést az adott évi főnövény betakarítását követő 30 napon belül – legkésőbb október 31-ig – el kell vetni, és a vetést követően 15 napon belül bejelenteni. A másodvetésnek mindkét főnövénytől különböző növénycsaládhoz kell tartoznia, így például őszi búza és tavaszi búza nem megfelelő a vetésváltás szabályai szempontjából – hívták fel a figyelmet.

A másik lényeges előíráscsoport meghatározza a nem termő területek és tájképi elemek minimális arányát a szántóterületeken. Ezen felül tartalmazza még a védett tájképi elemek megőrzését, illetve költési és fiókanevelési időszakban megtiltja a sövények és fák kivágását is. Védett tájképi elem például a magányosan álló fa, fa- és bokorcsoport, a gémeskút, a terasz és a kis kiterjedésű tó. A nem termelő tájképi elemek közé sorolható – a védett tájképi elemek mellett – egyebek mellett a fás, cserjés sáv és a kis vizes élőhely.

Az előírás szerint a parlagon hagyott terület legrövidebb pihentetési időtartama január 1-jétől augusztus 31-ig tart, ez idő alatt gondoskodni kell a talaj növényborítottságáról vagy a tarlómaradványok általi takarásáról – olvasható a NAK közleményében.



- Hirdetés -

Hasonló bejegyzések

Átvették megbízólevelüket az EP-képviselők

Szabó Viktor

Megválasztották Magyarország Szépét

Szabó Viktor

Lemondott az MSZP két társelnöke

Szabó Viktor

Orbán Viktor: háború- és migrációpárti, gazdaságellenes koalíció jött létre Weber vezetésével

Szabó Viktor

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Szabó Viktor

Hungarikum lett a kocsi, a szaloncukor és a hatvani Aranyfácán sűrített paradicsom

Szabó Viktor

Az Otthonfelújítási program mintegy 30 ezer lakás felújítására ad lehetőséget

Szabó Viktor

Orbán Viktor: se pénzt, se embert nem küldünk a háborúba

Szabó Viktor

Orbán Viktor: Az emberek világosan megüzenték, békét akarnak!

Szabó Viktor