A magyar agrárium elismertsége talán soha nem volt olyan jó, mint jelenleg – jelentette ki az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Nagymágocson.
Farkas Sándor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád vármegyei szervezete által rendezett fórumon azt mondta, az elmúlt évtizedben a magyar mezőgazdaság kiemelt stratégiai ágazattá vált, minden nehézség ellenére képes volt a megfelelő mennyiségű és minőségű, biztonságos élelmiszer előállítására.
Egy nehéz időszak után a magyar mezőgazdaság az elmúlt 10-12 évben ismét talpra állt, a támogatáspolitika pedig lehetővé teszi, hogy a megálmodott fejlesztések megvalósuljanak – szögezte le. A magyar agrárium 2030-ra nagyon közel kerülhet vagy akár utol is érheti a fejlett mezőgazdasággal rendelkező nyugat-európai országokat – hangsúlyozta a politikus.
Kitért arra, hogy az inputanyag árak az elmúlt időszakban “szinte elviselhetetlen mértékben” emelkedtek. A közelmúltban azonban a földgázárak mérséklődése nyomán csökkenésnek indultak a műtrágyaárak, ám úgy vélte, nem valószínű, hogy visszatérnek a háború előtti szintre.
Kiemelte: a hazai gabonapiac az ukrán gabona behozatala következtében teljesen hektikussá vált, a helyzet kezelésére azonban – több keleti tagország kérése ellenére – nem kapunk uniós támogatást. A minőségi problémákat az ellenőrzés erősítésével igyekszik orvosolni a kormányzat – közölte Farkas Sándor.
Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár kifejtette: az új agrártámogatási rendszer szabályait úgy igyekeztek meghatározni, hogy a magyar adottságokhoz illeszkedve legkönnyebben teljesíthetők legyenek az uniós előírások.
2027-ig mintegy 5300 milliárd forint közvetlen mezőgazdasági támogatást kaphatnak a magyar gazdálkodók, ezek elnyeréséhez azonban a korábbinál sokkal erősebb zöld feltételeket kell teljesíteni. Ezek a zöld előírások az összes uniós forrással rendelkező területalapú és állattartáshoz kapcsolódó támogatás mögött megjelennek – hangsúlyozta az államtitkár.
Példaként említette, hogy az őszi, nyári betakarítású kultúrák után a talajborítást fenn kell tartani.
Előírás – a 10 hektár alatti termelőket, az ökológiai gazdálkodókat, a döntő arányban gyepen gazdálkodókat leszámítva – a kötelező vetésváltás is a szántóterületeken. Minden évben, minden mezőgazdasági parcella egyharmadán – a hibridkukorica vetőmagjának előállítását kivéve – új növényt kell termeszteni. A szabályosan lebonyolított másodvetés azonban feloldja ezt a kötelezettséget – tudatta az államtitkár.
Hozzátette: az idei évre az orosz-ukrán háború miatt ez alól az előírás alól átmeneti mentességet kaptak a termelők, ennek ellenére vannak olyan kultúrák, melyek egymás utáni termesztése – elsősorban növényegészségügyi okokból – tilos.
A gazdálkodóknak – a parlagot is beleértve – a szántóterületek 4 százalékát nem termő területként kell kezelniük, bizonyos feltételek teljesítése esetén ez az arány 3 százalékra mérsékelhető – közölte a politikus.
Az uniós szabályok változását kihasználva több területtípus bevonható a támogatható körbe, így a biodiverzitás szempontjából értékes vizenyős területek vagy a széleróziót mérséklő fás szegélyek – mondta Feldman Zsolt.
A területalapú alaptámogatás 147 euró körül alakul hektáronként, melyet az 1200 hektár alatti gazdálkodók esetén újraelosztó támogatás egészít ki. Ennek mértéke 10 hektárig 80 euró/hektár, 11-150 hektárig 40 euró/hektár lesz várhatóan – ismertette az államtitkár.
Az agroökológiai program minden gazdálkodó számára elérhető. A termelők a szántó, gyep és ültetvény esetében is minden évben dönthetnek úgy, hogy a választhat jó gyakorlatokat teljesítve igénylik-e a 80 euró/hektár támogatást – jelezte.
Feldman Zsolt elmondta: a fiatal gazda támogatás hektáronként 157 euróra emelkedik, a támogatható terület nagysága 300 hektárra növekszik a jelenlegi 90-ről.
MTI
- Hirdetés -