Belföld

Interjú Koltay Andrással, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökével

Magyarországon mind a nagyvárosokban, mind a kistelepüléseken élők sokféle forrásból tájékozódnak, sokszínű a médiafogyasztás – összegezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) napokban közzétett Médiapiaci Jelentésének tanulságait a szervezet elnöke.

    Koltay András elmondta: felmérésük szerint a televíziózás nem esett vissza, a magyarok továbbra is Európa élvonalában vannak, egy főre lebontott, átlagos napi több mint 4,5 órás tévézéssel. Emellett egyre meghatározóbb az internethasználat is, ami további napi 3,5 órát jelent átlagosan.
    A print média – a világtendenciákat követve – egyre inkább szorul vissza, és nagyon erős a keresztfogyasztás is: a magyar társadalom egy része mind a négy alaptípust fogyasztja, és egynegyede tájékozódik csak egyetlen típusú médiumból. Ez viszont jellemzően már nem a televízió, hanem az internet – jegyezte meg.
    Megdőlt az a sokak által – talán politikai motivációkból is – hangoztatott teória, mely szerint a nagyvárosokon kívül az emberek korlátozott módon férnek hozzá a hírekhez. Az internet ugyanis mindenütt erősen jelen van, többféle forrásból tájékozódnak az emberek – hangsúlyozta.
    “Aki tájékozódni akar, az rengeteg különböző forrásból teheti ezt meg, és meg is teszik az emberek. Tehát nem igaz az a toposz, amelyet a választás környékén sokan mondtak, hogy a kisvárosi és a falusi emberek csak egyféle híradót néznek és kizárólag a megyei napilap híreit fogyasztják. Ott is sokszínű a médiafogyasztás. Az más kérdés, hogy aki a világról sokszínű képet akar alkotni, annak sokféle médiumot kell követnie, de erre mindenkinek megvan a lehetősége és az adatok alapján a magyar társadalomban erre meg is van az igény” – emelte ki.
    Koltay András felhívta a figyelmet a gyermekek védelmének fontosságára is az online terekben. Mint rámutatott, a technológia gyors változásait nehéz a nagy állami alrendszereknek és intézményeknek megfelelően követniük, de Magyarországon felismerték a problémát és megpróbálják azt ellensúlyozni.
    Ehhez egyaránt szükség van a társadalom tagjaira, a szülőkre, a tanárokra és a szolgáltatók jóindulatára, valamint az állami szereplőkre, köztük a médiahatóságra is, amely számos, a médiatudatosságra nevelést célzó programot indított – mondta el Koltay András.
    Az NMHH elnöke emlékeztetett arra is, hogy néhány hete jelent meg a digitális szolgáltatásokról szóló EU-rendelet (DSA), amely az online platformokat teljesen új szabályozási alapra helyezi, a webáruházaktól a keresőmotorokon át a videómegosztó portálokon keresztül a közösségi média oldalakig. Ez a rendelet közvetlenül hatályosul valamennyi uniós tagállamban és a magyar Országgyűlés az NMHH-t jelölte ki a kapcsolódó hatáskörök gyakorlására, valamint a koordináló szerepre. Ez új fejezetet jelent a médiaszabályozásban és rengeteg tisztázandó kérdést is felvet – emelte ki.
    Elmondása szerint az online platformok, elsősorban a közösségi média és a videómegosztók alapvetően és “cunamiszerűen” alakítják át az egész társadalom működését, az emberi élet dinamikáját. Ebből a jogi szabályozás bizonyos problémákat meg tud ragadni, de korlátosak az eszközök, hiszen egy ilyen horderejű jelenséget csak minden érdekelt, a fogyasztók, az állami szereplők és a piaci szolgáltatók együttműködésével lehet kezelni – mutatott rá.
    Mint elmondta, a szólásszabadság tekintetében jelentős előrelépést jelent az uniós rendelet. Létrejönnek az egyéni szólásszabadság védelmének bizonyos keretei és lehetőségei, noha ezek azért “nem mennek el a falig”, továbbra is az online platformokon fog múlni tehát, hogyan alakítják belső szabályaikat. A törvények és a platformok szabályozásai párhuzamosan működnek, de mindig az utóbbiak a hatékonyabbak és egyszerűbben érvényesíthetők – közölte.
    Hozzátette: a DSA kínál bizonyos lehetőségeket a szólásszabadságában sértett felhasználó számára a fellépésre: belső vitarendezést ír elő, és külső jogorvoslati fórumhoz is lehet majd fordulni. Indokolnia kell például a platformnak, miért korlátoz vagy tilt ki valakit, lehet ezekkel a döntésekkel vitatkozni.
    “Mivel ezek a platformok alapvetően nem alkotmányos, hanem gazdasági érdekeik mentén vesznek részt a nyilvánosságban, abban lehet bízni, hogy az üzleti érdekeiknek az fog megfelelni, ha – igazodva a jogszabály szellemiségéhez – a szólásszabadságot nagyobb tiszteletben tartják” – fogalmazott.
    Koltay András az álhírek elleni fellépésről elmondta, hogy az az esetek többségében nem érdeke az óriásplatformoknak. “Ezt a feladatot a kormányzatok nem akarják felvállalni, azaz nem tiltják meg általánosan az álhírek közzétételét, ezért megpróbálják kiszervezni a platformokra, hogy lépjenek fel ők. Ami egy furcsa helyzet, mert ezek magánvállalkozások, üzleti érdekekkel, amelynek inkább használ a minél több álhír. Látszatmegoldások születnek az EU részéről is: magatartási kódexek, ajánlások, politikusi nyilatkozatok” – jegyezte meg.
    Pedig az álhírek elleni küzdelem a járványhelyzet idején élet-halál kérdés volt – emlékeztetett, hozzátéve: a magyar jogalkotó időben lépett is, és a rémhírterjesztés jogállásának kibővítésével fellépett az alapvetően az online térben terjedő és ténylegesen életeket veszélyeztető, valótlan állításokkal szemben.
    Koltay András negatívumként említette, hogy a reklámköltések nagyobb része már az internetes szolgáltatókhoz érkezik, és e pénz kétharmadát külföldi technológiai óriások viszik ki az országból. A médiapiacon nyilván üzleti verseny zajlik, ám ez a pénz a magyar tartalomgyártásból hiányzik – fűzte hozzá.

MTI, fotó: Szigetváry Zsolt

- Hirdetés -

Hasonló bejegyzések

Földrengés Törökországban: Szijjártó Péter bejelentést tett

Pászti Dániel

Elkezdődött a soproni stratégiai kormányülés

tk_arpad

Több mint háromszáz határsértő ellen intézkedtek a rendőrök a hétvégén

tk_arpad

Napos, hideg idő lesz a jövő héten, kemény éjszakai fagyokkal

tk_arpad

A legcsapadékosabb és a második legenyhébb volt az idei január 1901 óta

tk_arpad

Új szabályokra kell odafigyelnie a gazdálkodóknak a támogatások érdekében

tk_arpad

Mentesülhetnek a fel nem használt földgázért fizetendő kötbér alól az önkormányzati cégek

tk_arpad

Mától már csak az új éves autópálya-matricák érvényesek

tk_arpad

Az idei január leghidegebb reggelét mérték hétfőn

tk_arpad

Honlapunk megfelelő működéséhez „sütiknek” nevezett adatfájlokat (angolul: cookie) kell elhelyeznünk számítógépén, Ön bármikor módosíthatja ezeket a beállításokat a böngészőjében. Elfogadom Olvasd tovább