Az elkövetkező években egyre inkább felértékelődik a korszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar szerepe, és ebben kulcsfontosságú a régiók együttműködése, a szakmai tapasztalatok, a jó gyakorlatok megosztása – fogalmazott a Dunaszerdahelyen megrendezett nemzetközi agrárkonferencián az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára.
Farkas Sándor elmondta, hogy a Kárpát-medencében gazdálkodók építhetnek közös hagyományaikra. Véleménye szerint a további eredményes együttműködésüket szolgálja a dunaszerdahelyi konferencia is, ahol a résztvevők megoszthatják egymással a tapasztalataikat az egyes országok agrár-támogatáspolitikai rendszeréről, tanulhatnak egymástól, és ennek alapján alakíthatják ki válaszaikat a jövő mezőgazdaságának kihívásaira. Segíthetnek egymásnak abban is, hogy természeti értékek és a vidék eltartó képessége megmaradjon, sőt növekedjen.
Az államtitkár a szakmai hallgatóság előtt beszélt a következő évek magyar gazdaságpolitikai irányairól is. Fontosnak nevezte, hogy a mezőgazdaság szereplői a legkorszerűbb ismeretek birtokába juthassanak, hiszen, mint fogalmazott, az agrárium sikere azon múlik, lépést tud-e tartani a világban zajló robbanásszerű változásokkal, meg tud-e felelni az új kihívásoknak. Ehhez megkerülhetetlen az agrárdigitalizáció, a legkorszerűbb számítástechnikai eljárások elsajátítása, a precíziós gazdálkodás átvétele.
Vázolta emellett Magyarország 2023. évi mezőgazdasági támogatáspolitikájának várható alakulását, az új KAP Stratégiai Tervet és az agrártámogatási rendszert. Előadásában jelezte, hogy a minőségi élelmiszer kulcsfontosságú nemzetstratégiai kérdés. A mezőgazdaságra, az agráriumra erőforrásként kell tekinteni, amely egyrészt megélhetést biztosít az abban dolgozóknak, másrészt alapját jelenti a lakosság zökkenőmentes élelmiszerellátásának. Évtizedek óta nem látott élelmezésbiztonsági kihívások jelentkeznek a világ számos pontján. Magyarországon a lakosság élelmezése biztosított, az alapvető élelmiszerek többségéből önellátó hazánk, és jelentős export árualap is keletkezik évről évre. Ugyanakkor a jelenlegi, kihívásokkal teli helyzetben fontos az élelmezésbiztonság további megerősítését, ezért kiemelt támogatás jár a mezőgazdaság és az élelmiszeripar inputhatékonyságot és modernizációt célzó beruházásaihoz – fogalmazott.
Farkas Sándor emlékeztetett, hogy az elmúlt években a koronavírus okozta világjárvány, majd az orosz-ukrán háború, valamint a nyomukban járó gazdasági- és energiaválság óriási felelősséget és feladatot rótt számos ágazatra. Erre válaszul Magyarország 2021-ben elindította a “Megújuló vidék, megújuló agrárium” programot. A magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar és vidéki települések fejlesztésére a 2021 és 2027 közötti időszakban soha nem látott mértékű forrás áll rendelkezésre. A kormány ugyanis az uniós jog adta maximális mértékben, 80 százalékban biztosít nemzeti kiegészítő finanszírozást az uniós fejlesztési forrás mellé.
A legfontosabb fejlesztési prioritásnak az erőforráshatékony, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaság és élelmiszeripar megteremtését nevezte, emellett kiemelten támogatandó a digitális, precíziós technológiák alkalmazásának ösztönzése, a gazdaságok digitális átállásának támogatása. Fontos cél a továbbiakban a termelői együttműködések létrejöttének, fennmaradásának, valamint közös fejlesztéseinek, beruházásainak ösztönzése – fogalmazott Farkas Sándor az AM közleménye szerint.
MTI
- Hirdetés -