Belföld

Farsang és karnevál

carnival accessories

Már Mátyás király idején is rendeztek jelmezes bálakat, ahová Velencéből hozatták a különleges álarcokat.

A farsang szó szinonimái között szerepel a maszkabál, jelmezbál, álarcosbál, amelyek egyértelműen egy báli időszakot jelölnek. A februári hónap második fele már a telet zárja, hiszen ez az utolsó téli hónap. A telet záró időszak végének a lényege a nevetés, az újra éledő természet a színek varázsa, és változatossága. A nevetéssel teli farsangi mulatságot, a babonák és a hiedelmek hívták életre. A középkorban azt hitték, hogy mivel a télen rövidülnek a nappalok, a Nap elgyengül, ez által a gonosz szellemek életre kelnek. A szellemeket vigassággal, beöltözéssel és felvonulással akarták elűzni, illetve boszorkánybábu égetéssel. Ez a magyarázata annak, hogy a régi jelmezek, mind ijesztőek voltak. Magyarországon szintén a középkorra tehető a farsang megünneplése, de leginkább a nemességre volt jellemző, ahol már bálakat is rendeztek. Mind ezek mellett a polgárság is szervezett ehhez kapcsolódó eseményeket, aminek a falusi néphagyományokban lett komoly szerepe. Különféle játékokat, vetélkedőket rendeztek, de ekkor volt a legtöbb lakodalom is a falvakban. Dél-Európában a farsang egy kivételes alkalom volt, az év egyik legnagyobb ünnepe. Velencében a Szent Márk téren a városközpontban a szabadban rendezték meg a Velencei Karnevált, amely önmagában egy hatalmas színjáték volt. Az ott használatos maszkok nagyon népszerűek lettek, így voltak kézművesek, akik álarckészítésre szakosodtak, amelyek egyre extravagánsabbak, színesebbé és csillogóbbá váltak az évszázadok folyamán. Mátyás király az udvari bálakhoz, nem véletlenül rendelt álarcokat éppen Velencéből. Mára már 17 féle maszktípus létezik, amelyekből mindenki kiválaszthatja a jelmezéhez megfelelőt. A másik híres karnevált Rióban rendezik, amely elképesztő nagyságúvá nőtte ki magát, és mára mindkét helyszín ezen időszaka igazi turisztikai látványosság lett. Magyarországon egy teljesen más típusú látnivaló a Mohácsi Busójárás, amely szintén erre az időszakra tehető, és a jellegzetes hagyománynak megfelelő, jelmezek a mai napig kuriózumnak számítanak a köré szervezett programokkal együtt. A népszokás nem sokat változott, hiszen a jelmezek, szinte ugyanolyanok. Kissé ijesztőek, de díszesek, amelynek jellegzetessége a kifordított bunda, és az elmaradhatatlan, busó álarc. Az idei évben február 24.-től, március elsejéig tart ez az időszak. A gyerekek körében mára a farsangot teljes mértékben a beöltözés jellemzi, az ötletek pedig kifogyhatatlanok. A fánk az a jellegzetes étel, amit ilyenkor fogyasztunk és ehhez az ünnepkörhöz köthető, Márciusig még röpke 2 hetet kell várni, addig azonban mindenki a maga módján űzheti el a telet, ki bálozással, vagy csak egyszerű jelmezzel, maskarával, a tavasz már kopogtat, és az előrejelzések szerint, kellemes meleg idő is várható.

T.G.

A kiemelt kép illusztráció/Envato Elements



- Hirdetés -

Hasonló bejegyzések

Farkas Sándor: a nemzeti kormány 2010 óta kiemelt partnerként működik együtt a gazdatársadalommal

Szabó Viktor

Sosem látott törvénysértés miatt brutális büntetést szabott ki az ÁSZ a baloldali pártokra

Szabó Viktor

Orbán Viktor: a magyar gyermekvédelmi rendszert meg kell erősíteni + VIDEÓ!

Szabó Viktor

Lemondott Balog Zoltán a zsinati elnöki tisztségéről

Szabó Viktor

Kormányinfó élőben a Cs3.hu-n! + ÉLŐ VIDEÓ!

Szabó Viktor

Szentesiek, csongrádiak, tekinteteteket az égre szegezzétek!

Szabó Viktor

Ma kezdődik a nagyböjt

Szabó Viktor

Farkas Sándor: A Magyar Kormány partnerként tekint a gazdákra

Szabó Viktor

Mától Szentesre és Csongrádra is érkezik a dupla nyugdíj

Szabó Viktor

Honlapunk megfelelő működéséhez „sütiknek” nevezett adatfájlokat (angolul: cookie) kell elhelyeznünk számítógépén, Ön bármikor módosíthatja ezeket a beállításokat a böngészőjében. Elfogadom Olvasd tovább