A magyar politikában az utóbbi évszázadban sokan és sokfelé keresték a magyar állam – és benne a saját hatalmuk – támaszát.
Volt, aki azt az Osztrák-Magyar Monarchiában, volt, aki a náci Németországban, volt, aki a Szovjetunióban, és – mostanában – vannak olyanok, akik az Európai Unióban látták meg azt az erőt, amely segítségével a magyarságot a „fejlődés” útjára lehet vezetni. Esetleg ha kell, rá is lehet szorítani.
Pedig a történelmi tapasztalat egyértelmű: Magyarország akkor fejlődik, akkor gyarapszik, ha az ország a saját útját járja, és éberen őrzi önállóságát.
Távol áll tőlem, hogy az Európai Uniót a náci Németországhoz hasonlítsam. Kicsit még a Szovjetunióhoz való hasonlítás is sántít. (Meg kell jegyezni, hogy egyre kevésbé.)
Az Európai Unió dacára a baloldal ilyen irányú törekvéseinek – szerintem – nem alakítható szovjet típusú állammá.
No, nem a szándék hiányzik a derék brüsszeli bürokratákból és megbízóikból, sokkal inkább a lehetőségük nem olyan korlátlan, mint a 2. Ukrán Fronté 1948-ban.
A nemzetállamok önállósága a még mindig komoly akadály minden sanda politikai szándék ellen, mert az Európai Unió alapszerződései csak a tagállamok teljes egyetértésével módosíthatók.
Amíg akad egy olyan kormány az Európai Unión belül, amelyik nem hajlandó aláírni a nemzeti függetlenség feladását, addig Európa népei önállóan dönthetnek a saját sorsukról, és nem lesz Európai Egyesült Államok.
Nem véletlen, hogy az önálló európai nemzetállamok megszüntetését ellenző európai kormányok ellen hajtóvadászatot folytatnak az Európai Unió szervei, tisztségviselői.
Több-kevesebb nyíltsággal beavatkozva megpróbálnak minden velük egyet nem értő európai kormányt megbuktatni. Nyíltan keresték az előválasztáson ehhez Magyarországon is a partnert.
Az amerikai stílusban lezajló kiválasztási folyamat végén Dobrev Klárát legyőzte (?!) a hódmezővásárhelyiek Pétere.
Bevallom, ezen jót mosolyogtam.
Gyurcsány Ferenc és a DK biztosította a pénzt, paripát, fegyvert, Péter pedig szépen nyakukba ült, fölcsatolta a sarkantyút, és megragadta a kantárt.
Klasszikus!
- Hirdetés -