Csemegi Károly jogászról, a magyar büntetőjog kiemelkedő alakjáról, az első magyar büntetőtörvénykönyv, a Csemegi-kódex megalkotójáról emlékeztek meg hétfőn Budapesten, a Fiumei úti sírkertben születésének 195. évfordulója alkalmából – tájékoztatta a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) az MTI-t.
A közlemény szerint Varga Judit igazságügyi miniszter a megemlékezésen kiemelte: Csemegi Károly életműve több mint 120 év távlatából is elevenen él, és a magyar jogi kultúra meghatározó része.
“A kiegyezés következtében kiteljesedő polgári eszmék és gondolkodásmód új teret és lehetőséget adtak a haladó szellemű értelmiségnek, hogy olyan szintre emeljék a társadalmat, amelyről már a szabadságharc óta álmodoztak. Ennek a munkának a jó része a jogászokra hárult” – idézte fel a miniszter.
Hozzátette: Csemegi Károly sokrétű nyelvi műveltsége lehetőséget nyújtott számára a korabeli Európa valamennyi jelentős büntetőjogi kódexének a beható tanulmányozására. Azt az elvet vallotta, hogy az igazi kodifikációs munka – hasonlóan a nagy művészeti alkotásokhoz – egyszemélyes, egyedüli teljesítmény, egyben felelősség. A nagy mű ezalatt az időszak alatt számos jogásznemzedék és -évfolyam közjogi és büntetőjogi gondolkodását alakította. Bár kódexe a klasszikus iskola szellemében fogalmazódott meg, mégis túllépett azon és megelőlegezte a későbbi közvetítő iskola gondolatiságát – emelte ki Varga Judit.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének megbízott főigazgatója a megemlékezésen rámutatott, hogy a Fiumei úti sírkert a modern kori Magyarország történelmének lenyomata, Csemegi Károly mellett több kortársának is nyughelye. “Ez az a korszak, amikor a forradalom leverése után először nyílt lehetősége a magyarságnak önmaga definiálására, szabadságjogai kivívására, az önálló jogi feltételek megteremtésére. Ebbe a folyamatba kapcsolódott be kitörölhetetlenül Csemegi Károly” – mondta a főigazgató.
Csapucha Bernadett, a PPKE Jog- és Államtudományi Doktori Iskola nevében arról beszélt, hogy a Csemegi-kódex a 21. században is élő, irányadó vezérelveket alkalmazott, olyanokat, mint a törvény előtti egyenlőség, az emberi igazság, valamint olyan eszméknek biztosított táptalajt, mint a humanizmus.
A 195 éve született Csemegi Károly a Csemegi-kódex kidolgozására 1872-ben kapott megbízást. Sürgette az ítélőtáblák decentralizációját, a szóbeliség és a közvetlenség elvének bevezetését, a jogi szaknyelv korszerűsítését. 1878. november 1-jétől a legfőbb ítélőszék (1882-től a Kúria) tanácselnöke lett, a második büntetőtanács vezetésével bízták meg. Új iskolát alapított a jogtudomány terén is, különösen a külföldi nagy jogászok és jogi intézmények tanulmányozására. E célból alapította a Magyar Jogászegyesületet (1880), amely a nevezetesebb jogi és jogpolitikai kérdések megvitatásának fóruma lett – olvasható a közleményben.
MTI
- Hirdetés -