Ritkán ugranak ki az erdős részekből, vadak, ennek ellenére fontos hogy néhány apróságnak tűnő dolgot is figyelembe vegyünk,védve ezzel az állatokat és önmagunkat is.
Szerencsére nem sűrűn fordul elő, hogy az őzek balesetet okoznak az utakon, de a közelmúltban,
térségünkben, 2 őzet ütöttek el Hódmezővásárhely közelében. Az állomány száma a NÉBIH és a
Kormány Vadászati Főhatósága által meghatározott, amely állandó. Jelenleg, nincs olyan körülmény,
amely túlszaporulatot, vagy gyérülést okozna. Ennek ellenére, bizonyára kevesen ismerik azokat a
tényezőket, amelyek következtében az őzek az utakra tévednek. A sokat emlegetett párzási
időszakban a területek védése is befolyásoló tényező lehet. Ez a természet rendje, de az ember is
okoz olyan körülményeket, amelyekkel nem is gondolnánk, de mégis beleszólunk a természet
körforgásába. Gyurkó László vadőr, Kistelek Balástya környékén, közel 30 éve figyeli a változásokat a
vadak élőhelyét és életmódját illetően. Mint mondta, nem is gondoljuk, mekkora kárt tudunk azzal
okozni, hogy a tanyák köré több hektáron is kerítést emelnek a gazdák, sok esetben engedély nélkül,
amelyek jelentős területeket vonnak el és nagymértékben befolyásolják a vadak vonulását. A kerítés
egy úgynevezett, kényszer váltót okoz a vadak mindennapi megszokott menetében, ennek
következtében kikeveredhetnek az utakra. Ilyen esetben még a rutinos vezetők is megijedhetnek, nem
beszélve arról, hogy az őzzel való ütközés mind két fél esetében hatalmas károkkal jár. Gyurkó László
a tapasztalatai alapján azt tanácsolja, hogy ilyen esetben amellett, hogy fokozatosan lassítunk, a
kormányt nem rántjuk el, vegyük le a reflektort is az esti időszakban, mivel a fényt egyfajta falnak
érzékelik az őzek és minél nagyobb a fénycsóva annál rosszabb a helyzet, hiszen abból már kiugrani
nem tudnak. A másik fontos tényező, hogy a kutyákat előszeretettel viszik ki a gazdák a szabad
területekre. A kutyáknak tökéletes viszont, felriasztják a vadakat, akik ijedtükben amerre tudnak,
menekülnek, rosszabb esetben a kutya is hajtja őket, és nem csak a vad, hanem a kutya is kirohanhat
az utakra. Jelenleg hatalmas belvizes földterületek vannak, amelyek akár 30-50 hektár összefüggő
részek is lehetnek, szintén kiszorítja az állatokat a megszokott nagyságú területükről. A
vadásztársaságok ma már nagyon figyelnek arra, hogy a vadetetőket, itatókat, minél messzebbre (200
méteren túlra) helyezzék az utaktól, védve ezzel a közlekedőket. Még egy kevésbé ismert tényező is
befolyásolhatja az őzállományt és eltérítheti, ez pedig nem más, mint a ritkán hallott, aranysakál más
néven: nádi farkas elterjedése. Olyan helyeken húzódnak meg, mint az ártér és egy egész állományt
képesek kiírtani. Térségünkben is megtalálhatóak ezek a Baranyából honosult ragadozók, de a
vadkamerákkal folyamatosan figyelik, merre portyáznak és így kordában tudják tartani ezeket a nem
kevésbé veszélyes éjszakai állatokat. Bármennyire is hihetetlen, de egyetlen éjszaka leforgása alatt
három vadásztársaság területét, azaz 10 kilométert is képesek bejárni portyázásaik során.
Általánosítható adat, hogy régiónkban az erdősültségben 20-30%-os növekedés tapasztalható így a
vadak élettere adott, ha a fenti tényezők nem csökkentik nem is hagyják el azt. Azt is fontos tudni,
hogy az egyes állatoknak mikor van a párzási időszaka, hiszen ilyenkor vándorolnak egyik területről a
másikra, ezért nagyobb az esély a velük való találkozásra az utakon. A nyúlé március, április, az őzé
július és augusztus hónapban esedékes, a dámszarvasé októberben, és a gímszarvasé szeptemberre
tehető, míg a vaddisznóé viszonylag hosszú időszakra, október és január közé esik. Gyurkó László
szerint, a megfelelő hozzáállással és odafigyeléssel védhetőek a vadak és az ő területük illetve az
utakon is biztonságban lehetünk, ha az említett apró, de mégis fontos szabályokat betartjuk.
T.G.
- Hirdetés -