Kiemelték: ezzel a két vakcinával az Európai Unióban (EU) Magyarországon indulhat meg először az oltás.
A cikkben kifejtették: az oxfordi AstraZeneca vakcinájával Nagy-Britanniában már oltanak, az EU gyógyszerészeti hatóságai azonban csak a hónap végére tűzték ki az engedélyezést. Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár által kifejlesztett vakcina olcsóbb, és a szállítása is jóval egyszerűbb, mint például a Pfizer és a BioNTech termékének, amelyet mínusz 70 Celsius-fokon kell tárolni szállítás közben. Ezt viszont egy egyszerű hűtőben is tudják tárolni.
Az AstraZeneca oltásából már 2020 végéig 200 millió adagot gyártottak, a mennyiség azóta tovább nőtt, a tervek szerint az engedélyek birtokában havonta akár 200 millió adagot tudnak előállítani.
“A vakcina egy biztonságos, ismert módszeren alapszik: csimpánzokat megfertőző, de emberre teljesen veszélytelenné tett adenovírussal jutattják be a koronavírusra jellemző tüskefehérjét a szervezetbe, amely azonosítja, és antitesteket fejleszt ellene” – olvasható a cikkben, amelyben megjegyezték: az AstraZeneca a malária ellen például már fejlesztett egy másik hasonló, csimpánz-adenovírus-vektorra épülő vakcinát, és az nagyon jó eredményeket ért el.
Az Origo kitért arra is, hogy a két gyártó már december 8. óta tárgyal az együttműködésről. Angela Merkel német kancellár a múlt héten telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal, és megkérte, hogy az orosz hatóságok nyújtsák be az EU-nak engedélyeztetésre a Szputnyik V-t. Ez a folyamat azonban csak februárban kezdődhet meg.
A Szputnyik V alapja is az, hogy a fehérje DNS-ét egy módosított adenovírussal juttatják be a beoltott emberek sejtjeibe, és ez indítja meg az immunválaszt. Oroszországban már másfélmillió embert oltottak be vele, hat országban már bejegyezték, köztük Szerbiában, és további kilenc ország jelezte, hogy januárban erre készül – írta a portál.
Forrás: MTI, Kiemelt kép: Envato Elements
- Hirdetés -