„Szokták mondani, hogy egy jó szomszéd néha többet ér, mint sok rossz rokon, és lássuk be, ebben sok igazság van. Egy olyan szomszéd, akivel harmonikus, baráti a kapcsolat, sokat javíthat az életminőségen, sok mindent könnyebbé, egyszerűbbé tehet, ugyanakkor egy rossz szomszéd rendesen meg tudja keseríteni a mindennapokat. A szomszédokkal minden esetben vannak közös ügyeink, ha más nem, az elválasztó közös kerítés karbantartása. De általában nem csak ennyiből áll a kapcsolat, és ahhoz, hogy a jó viszony fennmaradjon, más is kell. Törekedni kell a súrlódási lehetőségek minimalizálására, szükség van valamennyi toleranciára és a kölcsönös gesztusokra is. Akkor is kell köszönni, érdeklődni a hogylétük felől, esetleg áthívni egy baráti (jószomszédi) beszélgetésre, hogyha néha az idegeinkre is mennek, mert furcsák a szokásaik, hangosan hallgatják a zenét, zavaró a kutyájuk ugatása, vagy éppen nem tolták el a havat a házuk elől, pedig kötelességük volna. Nem könnyíti meg dolgunkat az a tény sem, hogy ahhoz hogy ki legyen a szomszédunk, csak a legritkább esetben van közünk, ezt adottságként kell kezelnünk.
Analóg a helyzet az államok esetében is. Főszabály szerint ott sem létezik beleszólás abba, ki a szomszéd, legfeljebb abba lehet – de ez legritkábban szól az együttműködésről – hogy hol is legyen az a bizonyos elválasztó határ. Néhány szerencsés, vagy éppen szerencsétlen sorsú szigetországtól eltekintve, geopolitikai adottság, hogy egy országnak egy vagy több szárazföldi szomszédja is van.
Magyarország kontinentális elhelyezkedésű ország, történelmünk pedig úgy alakult, hogy néha kevesebb, néha több szomszédunk is volt. Ezek közül néhány állam már nem is létezik, sőt az országhatárok nyomvonala is többször változott. Napjainkban a szomszédaink száma éppen hét, és mint rendes szomszédok között lenni szokott, örömöt, de akár bosszúságot is tudunk egymásnak okozni. A külpolitikában külön szakkifejezés is van a szomszédokkal való együtt és egymás mellett élésből adódó kockázatok kezelésére, ezt hívják szomszédságpolitikának. Mint minden együttműködésen alapuló viszonyrendszerhez, a jószomszédi kapcsolatokhoz is legalább két félre van szükség, ebből adódóan nem mindegy, hogy a felek mit gondolnak, mit várnak, vagy éppen milyen a mozgásterük a kapcsolatok alakítása során.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
- Hirdetés -