Első gondolatommal a kedves olvasók megértését kérem azért, mert egy sokak által periférikusnak tartott témáról írok: de szívügyem az állatvédelem. Sokan vélekedhetnek úgy, hogy amikor az emberi jogok is szerte a világon – még demokratikus berendezkedésű országokban is – csorbát szenvednek, akkor az állatok jogairól „papolni” merő szócséplés csupán. Az igazság – szerintem – még is az, hogy az állatok velünk emberekkel egyetemben a világmindenség részei. És a társadalmat minden korban – így ma is – minősíti, arról sokat elárul hogyan viszonyul az őt körülvevő környezetéhez, benne az állatokhoz. Ezeket a gondolataimat annak kapcsán fogalmaztam meg, hogy 4 évtizeddel ezelőtt 1978 október 15-én Párizsban az Unesco székházában hirdették ki ünnepélyes keretek között az „Állati jogok egyetemes nyilatkozatát. Ezt követően egy évtized elteltével egy erre a célra megbízott nemzetközi bizottság a nyilatkozat szövegét 1989-ben felülvizsgálta, majd 1990-ben jogerősen is törvénybe iktatták. Ezek után álljon itt a nyilatkozat teljes szövege.
1. Minden állatnak joga van a természetes környezetében létezni. A különböző állatfajták között egyenjogúság van. Az egyenjogúság a fajokon belül a különböző egyedekre is vonatkozik.
2. Minden állatnak joga van a kíméletes bánásmódhoz és a méltányossághoz.
3. Egyetlen állatot sem szabad helytelen vagy kegyetlen bánásmódban részesíteni. Ha egy állat életétől való megfosztása elkerülhetetlen, azt szenvedtetés és stresszhatás nélkül előidézése nélkül a legrövidebb időn belül kell végrehajtani. Az állat tetemét méltányossággal kell kezelni.
4. A szabadon élő állatoknak joguk van élni és szaporodni saját természetes környezetükben. Az állatoknak szabadságuktól való megfosztása, vadászata vagy halászata egyéb célból, mint szükségesség törvényellenes.
5. Azok az állatok, akik emberi függőségben élnek, joguk van az ápolásukhoz, ellátásukhoz és a tisztességes bánásmódhoz. Semmi esetbten nem szabad ezeket az állatokat sorsukra hagyni, vagy életüket igazságtalanul elvenni. Minden állattenyésztésben nevelt állatnál figyelembe kell venni az állat fajtájának eredeti pszichológiai és viselkedési igényeit. A mutatványokon, bemutatókon és filmforgatásokon résztvevő állatoknak is biztosítani kell az erőszak nélküli, megfelelő méltányos bánásmódot.
6. Az állatokon végzett kísérletek és azok által előidézett fitikai és pszichológiai fájdalom ellentétes az állatok jogaival. Az ilyen jellegű kísérletek helyettesítésére újabb megoldásokat kell találni és azokat folyamatosan hasznosítani a gyakorlatban.
7. Minden olyan megnyilvánulás aminek nem célja az állat elpusztítása, csak a szenvedtetése és kínzása, élőlény ellen elkövetett kegyetlenkedés bűntettnek minősül.
8. Minden olyan magatartás, ami megakadályozza a vadon élő állatok természetes szaporodását, természetes életvitelét, vagy ami fajtájuk kiirtását megsemmisítését veszélyezteti, genocídiumnak minősül. A vadon élő állatok orvvadászata, a környezetük szennyezése és az életterük leszűkítése a fajok tudatos kiirtását eredményezi vagyis genocídiumnak minősül.
9. Az állatok jogait és az őket védő határozatokat jogerős törvény formájában érvényesíteni kell. Az állatok és az állatfajok védelmére kijelölt szervezetek képviselőit az államigazgatás szintjén is el kell ismerni.
10. Az oktatásban és a köznevelésben már a korai gyermekkortól kell tudatosítani és felhívni a figyelmet az állatok viselkedésének megfigyelésére, megértésére, az élőlényekkel szemben kötelező tisztelet megadására, valamint a természet megbecsülésére és védelmére.
A fent részletezett valamennyi pont elolvasása után végezetül annyit szeretnék megjegyezni, hogy a nyilatkozatban foglaltak napjainkban is időszerűek, nem vesztettek aktualitásukból, és a világ számos országában ma is a társadalom előtt álló, megoldandó feladatot jelentenek!
Kormányos Lajos, Új Esély Állatotthon Csongrád, kiemelt kép: EE
- Hirdetés -