Koronavírus Vélemény

Veszélyhelyzet: alkotmányos rendkívüliség

Szerda délután Magyarország Kormánya rendeletével veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzet a különleges jogrendek legenyhébb formája, azonban a különleges jogrendek közös és általános jellemzője, hogy azok idején – egyes kivételekkel – az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető vagy a szükséges és arányos mértéken túl is korlátozható. Az Alaptörvény és a vonatkozó törvények értelmében a különleges jogrendek lényege ugyanis, hogy egy külső vagy belső, rendkívüli esemény – például járványveszély – következtében a társadalom életében beálló esetleges zavarokat az állam szintén rendkívüli eszközökkel kezelhessen. Ez azért szükséges, mert egy „alkotmányon kívüli” helyzetet – legyen az külső támadás, lázadás, terrortámadás vagy éppen humánjárvány – az állami szervek nyilvánvalóan képtelenek lennének csak és kizárólag „alkotmányos eszközökkel” elhárítani. Tehát járványveszély esetén például elkerülhetetlenné válhat a szabad mozgáshoz, a szabad gyülekezéshez vagy a tulajdonhoz való jog korlátozása, amelyekbe „normális esetben” csak nehezen és esetlegesen lehet beavatkozni.

Ezért tehát a különleges jogrendek az egész alkotmányos rendhez képest speciális szabályként viszonyulnak és végső céljuk, hogy az állam és a társadalom minél előbb visszatalálhasson a „bevett” működési rendhez. Ennélfogva valamennyi különleges jogrend bevezetése esetén a ma egyébként Európa-szerte ismert és hatályos szabályok alapján nem csak, hogy korlátozni lehet az egyéni alapjogokat, de azok korlátozására vagy felfüggesztésére pontosan a közérdek – esetünkben a közegészségügyi érdek – miatt van szükség. Az 1990 óta ismert alkotmányos szabályok szerint a kormány egyes törvények alkalmazását ilyenkor felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat

Bármely, a nyílt társadalom eszmerendszeréhez kötődő szervezet, amely jelen esetben azonnal azon mesterkedik, hogy az emberi jogi fundamentalizmusra hivatkozva hiteltelenítse a szuverén döntéshozó rendkívüli intézkedését, a közbizalmat roppantja meg és Magyarország érdeke ellen hat. Bár e szervezetek kiterjedt hazai és nemzetközi ármánykodása egyértelműen arra irányul, hogy aláássa az állami főhatalmat, az továbbra is a demokratikus választásokon felhatalmazást szerzett Országgyűlést, az azáltal választott kormányt és annak szerveit illeti. És mint tudjuk: „szuverén az, aki a kivételes állapotról dönt”

1990 óta egyébként jellemzően árvízveszély, belvízveszély, havazás vagy ipari katasztrófa miatt kellett veszélyhelyzetet kihirdetni, például a nagy dunai és tiszai árvizek idején, illetve 2010-ben a Sajón levonuló nagy árhullám miatt éppúgy, mint a kolontári vörösiszapkatasztrófa után.

– Magyarország teljes területére eddig még nem hirdettek ki veszélyhelyzetet, ehhez legközelebb húsz évvel ezelőtt jártunk: 2000. április 10-én kilenc megyére kiterjedően került elrendelésre árvízvédekezési veszélyhelyzet, amit a Kormány május 19-én oldott fel. Előfordul, hogy az árvízi veszélyhelyzetet az érintett folyószakaszra és a folyószakasz melletti települések közigazgatási területére hirdeti ki a Kormány, vagy kifejezetten megjelöli az egyes települések közigazgatási területét, mint érintett területet.

– A kolontári vörösiszap-katasztrófát követően a veszélyhelyzet 2011. nyaráig hatályban volt Veszprém megye egész területén. A 2010. október 6-án elrendelt különleges jogrend egészen 2011. június 30-ig tartott.

– Budapest főváros területén legutóbb 2013-ban rendelt el veszélyhelyzetet a Kormány. A Dunával határos városrészek, vagyis az I., II., III., IV., V., IX., XI., XIII., XXI. és XXII. kerületek közigazgatási területén árvízi veszély miatt június 4-től július 19-ig tartott a különleges jogrend hatálya.

Alapjogokért Központ

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

– Hirdetés –

Hasonló bejegyzések

Felgyőn heti egy alkalommal gépjárművet is biztosítanak az idősek számára

cs3_admin

Bedő Tamás Csongrád polgármesterének tájékoztatója a koronavírusról – 2020.03.31.

cs3_admin

Országos tisztifőorvos: minden elhunytnak krónikus alapbetegsége volt

cs3_admin

Csanyteleken hangosbemondóval is tájékoztatják a lakosságot

cs3_admin

Koronavírus – Változik a magyarországi adatok közlése

cs3_admin

492 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt egy újabb több krónikus betegséggel küzdő beteg

cs3_admin

Az amerikai gyógyszerfelügyelet engedélyezte maláriaellenes szerek Covid-19 elleni alkalmazását

cs3_admin

Halálozási számok a 10 millió lakos körüli országokban

cs3_admin

Szentes: A kórházban 2 koronavírus fertőzöttet kezelnek, a városban 19 fő van karanténban

cs3_admin

Honlapunk megfelelő működéséhez „sütiknek” nevezett adatfájlokat (angolul: cookie) kell elhelyeznünk számítógépén, Ön bármikor módosíthatja ezeket a beállításokat a böngészőjében. Elfogadom Olvasd tovább