A Paksi Atomerőmű részleges kiesése alapjaiban változtatta meg Magyarország villamosenergia-ellátását. Miközben az ország korábban jellemzően kedvező áron tudott importra támaszkodni, az elmúlt napokban éppen a legdrágább esti órákban szorult jelentős mennyiségű külföldi áram vásárlására. A következmény látványos: a napi importszámla a korábbi 0,6 milliárd forintról közel 4 milliárd forintra emelkedett, és az önkéntes fogyasztáscsökkentés ellenére is jelentős többletköltséget jelent a magyar gazdaságnak.
Megjött az energiakrízis-számla: hiába a spórolás, esténként milliárdokat fizet Magyarország az áramért – áll a Portfolio saját számításai alapján készített összeállításban. A villamosenergia-import működése ugyanakkor nem olyan egyszerű, hogy a hiányzó hazai termelést automatikusan külföldről pótolja az ország. Az európai villamosenergia-piac összekapcsolt rendszerként működik, ahol a villamos energia a merit order elve alapján áramlik: vagyis mindig onnan érkezik, ahol olcsóbb az előállítása, egészen addig, amíg ezt a határkeresztező kapacitások lehetővé teszik.
Most épp a legolcsóbb áramtermelést kell pótolni
Normál körülmények között Magyarország akkor importál, ha a külföldi áram olcsóbb, mint a legdrágább hazai termelőegység – jellemzően egy gázerőmű. Ez azt jelenti, hogy behozatal nemcsak akkor történik, amikor nincs elegendő hazai termelés, hanem akkor is, ha gazdaságosabb külföldről beszerezni az energiát.
A cikk szerint a jelenlegi energiaválságban azonban egészen más a helyzet.
A Paksi Atomerőmű kiesése miatt nem egy drága gázerőmű termelését váltja ki az import, hanem az ország egyik legolcsóbb áramforrását kell helyettesíteni.
Ez azt eredményezi, hogy Magyarország sok esetben kényszerből vásárol drágább villamos energiát a nemzetközi piacról.
Ráadásul az import mértékét nem kizárólag a gazdaságosság határozza meg: a rendszerirányítás biztonsági szempontjai miatt előfordulhat, hogy nem használják ki teljesen a rendelkezésre álló határkeresztező kapacitásokat sem, hogy váratlan események esetére elegendő tartalék maradjon a rendszerben.
A lap számításai szerint július 25-én – amikor még a Paksi Atomerőmű teljes kapacitással működött, és a napi csúcshőmérséklet 30 Celsius-fok körül alakult – Magyarország nettó villamosenergia-importjának költsége még mintegy 0,6 milliárd forint volt.
Ehhez képest augusztus elejére a napi importszámla közel 4 milliárd forintra emelkedett.
Augusztus 4-én a behozott villamos energia átlagos ára 218 euró/megawattóra volt, miközben a HUPX másnapi piaci átlagára 187 euró/megawattóra volt. Ennek oka, hogy Magyarország éppen azokban az esti órákban szorult jelentős importra, amikor az árak a legmagasabbak voltak.
Ha ugyanezt az importmennyiséget a július végi, 93 euró/megawattórás árszinten sikerült volna beszerezni, azt látjuk, hogy
- a napi költség több mint 6 millió euróval, vagyis mintegy 2,3 milliárd forinttal lett volna alacsonyabb;
- ez azt jelenti, hogy az augusztus 4-i importszámla közel felét az energiaválság okozta rendkívüli árfelár tette ki.
A július 25. és augusztus 4. közötti időszakban a nettó import becsült költsége 24,9 milliárd forint, vagyis hozzávetőleg 69 millió euró volt 362 forintos euróárfolyammal számolva.
A becslés ugyanakkor több bizonytalanságot is tartalmaz. A számítás a HUPX másnapi piaci áraival készült, miközben a tényleges beszerzési költségeket hosszú távú szerződések és kapacitásdíjak is befolyásolják. Emellett a hőhullám önmagában is növelte a villamosenergia-keresletet és az árakat.
A másik oldalon ugyanakkor bizonyos megtakarítások is jelentkeznek, hiszen a paksi blokkok leállása idején az atomerőmű változó működési költségeinek egy része sem merül fel. A becslés viszont lefelé is torzít, mert nem veszi figyelembe a magasabb hazai nagykereskedelmi árakat, a drágább gázerőművek többlettermelését, illetve a szabályozási költségek emelkedését.
A legdrágább órákban vásárolunk a legtöbbet
Normál körülmények között napközben Magyarország sokszor exportőrré válik, mivel a nagy napelemes kapacitások miatt jelentős mennyiségű olcsó villamos energia termelődik. Estére azonban a napenergia-termelés visszaesik, miközben a fogyasztás magas marad, ezért az ország ismét importra szorul.
Augusztus 4-én a magyar villamosenergia-rendszer a nap 24 órájából mindössze egyetlen negyedórában tudott exportra termelni. A kora délutáni órákban az ár 80 euró/megawattórára süllyedt, délelőtt 11 órakor pedig a behozatal gyakorlatilag megszűnt, mindössze 71 megawatt volt.
Estére azonban drámai fordulat következett: az ár 439 euró/megawattórára emelkedett, miközben az import 3522 megawattra ugrott. Magyarország tehát éppen akkor vásárolta a legtöbb villamos energiát, amikor az a legdrágább volt.
Ennek megfelelően a napi importszámla döntő része az esti órákban keletkezik.
Segített a spórolás, de nem ezen múlt
A fogyasztók és a vállalatok önkéntes áramfogyasztás-csökkentése érezhető hatással volt a rendszerterhelésre, pénzügyi szempontból azonban csak korlátozott megtakarítást eredményezett.
A MAVIR frissített tervadatai alapján a tizenegy nap alatt nagyjából 1,2 milliárd forint, a másnapi előrejelzéshez viszonyítva pedig 1,5 milliárd forint piaci értékű villamosenergia-fogyasztás maradhatott el. Ezek az értékek ugyanakkor nem tekinthetők tiszta megtakarításnak, mivel az eltérésekben a fogyasztás visszafogása mellett a hőmérséklet és az előrejelzési hibák is szerepet játszanak.
A kereslet csökkentésének ugyanakkor van egy fontos közvetett hatása is: minden elmaradó megawatt fogyasztás enyhítheti a piaci árakat, így nemcsak a meg nem vásárolt villamos energia költségét csökkenti, hanem a teljes rendszer árképzésére is mérséklő hatást gyakorolhat.
Összességében a Paksi Atomerőmű kiesése naponta milliárd forintos többletterhet ró Magyarországra, ugyanakkor makrogazdasági szempontból a veszteség egyelőre kezelhető nagyságrendű.
A másfél hét alatt felhalmozódott mintegy 25 milliárd forintos többletköltség a magyar GDP-hez viszonyítva még csekélynek számít , és még egy hasonló körülmények között eltöltött további hónap is hozzávetőleg a GDP 0,1 százalékát érné el. Ugyanakkor az energiakrízis valódi ára nemcsak az importszámlában mérhető: a visszafogott termelés, az átütemezett ipari működés és az elhalasztott gazdasági teljesítmény hosszabb távon ennél jóval nagyobb veszteséget is okozhat.
- Hirdetés -